Hogyan jut be a levegő a tüdőbe?

A tüdő az emberi légzőrendszer egyik alapvető szerve, amely a gázcseréért – oxigén felvételéért és szén-dioxid kiürítéséért – felelős. A levegő tüdőbe jutásának folyamata több összehangolt mechanizmust foglal magában:

1. Belégzés (Inspiráció) :

- Belégzéskor a rekeszizom, a tüdő alatt található nagy izom összehúzódik, és a bordák közötti külső bordaközi izmok is összehúzódnak.

- Ezek az összehúzódások a mellüreg (mellkas) kitágulását okozzák, növelve a térfogatát.

- Ahogy a mellüreg tágul, a tüdő követi a példáját, és a légnyomás csökkenését idézi elő bennük.

- Ez a nyomáskülönbség gradienst hoz létre a magasabb légköri nyomás és az alacsonyabb intrapulmonális nyomás között.

2. Légáramlás a tüdőbe :

- Az inhaláció során a tüdőben lévő kisebb nyomás szívóhatást vált ki.

- Ennek eredményeként a levegő az orron vagy a szájon keresztül beáramlik, áthaladva a garaton, a gégen és a légcsövön.

- A légcső két hörgőre ágazik, amelyek mindegyike tüdőbe vezet.

- A tüdőn belül a hörgők tovább bomlanak kisebb ágakra, amelyeket hörgőknek neveznek.

- A hörgők apró zsákokban, úgynevezett alveolusokban végződnek, amelyek a gázcsere fő helyei.

3. Alveolusok kiterjesztéset :

- Amint a levegő belélegzéskor az alveolusokba kerül, azok kitágulnak.

- A vékony falú alveolusokat vért szállító kapillárisok (apró erek) veszik körül.

- A tüdőtérfogat növekedése nagyobb felületet tesz lehetővé a gázcsere számára az alveolusokban lévő levegő és a kapillárisokban lévő vér között.

4. Gázcseret :

- A belélegzett levegő oxigénje (O2) az alveolusok vékony falán keresztül a vérkapillárisokba diffundál.

- Ezzel egyidejűleg a szén-dioxid (CO2), a sejtek anyagcseréjének salakanyaga, a vérből az alveolusokba diffundál.

5. Kilégzés (Lejárat) :

- Kilégzéskor a rekeszizom és a külső bordaközi izmok ellazulnak.

- A mellüreg és a tüdő visszahúzódik nyugalmi helyzetébe, csökkentve a tüdő térfogatát.

- A visszarúgás az intrapulmonális nyomás enyhe növekedését hozza létre a légköri nyomáshoz képest.

- Ez a nyomáskülönbség a most magasabb szén-dioxid-tartalmú levegőt ugyanazon az úton kényszeríti ki a tüdőből, amelybe belélegzéskor jutott be.

A belégzés és a kilégzés ciklusa szabályos ütemben folytatódik, lehetővé téve a folyamatos gázcserét, amely elengedhetetlen a szervezet oxigénellátásának fenntartásához és a hulladék-szén-dioxid eltávolításához.