Egészség és a Betegség
1. Diafragma és bordaközi izmok: Belégzéskor a rekeszizom, amely egy kupola alakú izom, amely a bordaív alján található, összehúzódik és lefelé mozog. Ezzel egyidejűleg a bordák közötti bordaközi izmok is összehúzódnak, aminek következtében a bordaív kitágul és kifelé mozdul.
2. Megnövekedett tüdőtérfogat: Ahogy a rekeszizom összehúzódik és a bordaív tágul, a mellüreg térfogata (a mellkason belüli tér) növekszik. Ez alacsonyabb légnyomást hoz létre a tüdőben, mint a külső légköri levegő.
3. Légáramlás a tüdőbe: A nyomáskülönbség miatt a légköri levegő az orron és a szájon keresztül a tüdőbe áramlik. A levegő áthalad a garaton, a gégen és a légcsövön, mielőtt elérné a tüdőt.
4. Légcső és hörgők: A tüdő belsejében a légcső két nagy csőre ágazik, amelyeket hörgőknek neveznek. Minden hörgő belép az egyik tüdőbe. A hörgők tovább osztódnak kisebb ágakra, amelyeket bronchioloknak neveznek.
5. Alveolusok: A hörgők apró légzsákokban, úgynevezett alveolusokban végződnek. Az alveolusokban az oxigén és a szén-dioxid cseréje zajlik. A belélegzett levegő oxigénje az alveolusok vékony falain keresztül az őket körülvevő hajszálerekbe (apró erekbe) diffundál.
6. Kapillárisok és oxigénszállítás: A kapillárisokon belül az oxigén a hemoglobinhoz, a vörösvértestekben található fehérjéhez kötődik, és oxihemoglobint képez. Az oxigénnel dúsított vér ezután a véráram útján eljut a szervezet különböző szöveteibe és szerveibe, ahol az oxigén felszabadul, hogy kielégítse a sejtek anyagcsere-szükségleteit.
Ez a belégzési folyamat lehetővé teszi az oxigén bejutását a tüdőbe, és az egész testben történő szállítást, miközben egyidejűleg eltávolítja a szén-dioxidot, a sejtlégzés salakanyagát, amely a ki- vagy kilégzés során kilélegzik.