1. Válassza ki a megfelelő légútméretet. A légutak méretét a beteg életkora és súlya határozza meg. Felnőttek esetében a következő irányelvek használhatók:
* Száji légutak: A szájüreg hosszának körülbelül egyenlőnek kell lennie a páciens metszőfogai és a mandibula szöge közötti távolsággal.
* Nasopharyngealis légutak: A nasopharyngealis légutak hosszának megközelítőleg meg kell egyeznie a páciens orrának és a füllebenynek a távolságával.
* Endotracheális tubusok: Az endotracheális tubus méretét a beteg életkora és súlya határozza meg. Általános szabály, hogy a páciens életkorának egyharmadának megfelelő csőméretet kell használni, de ez a páciens egyéni anatómiájától függően változhat.
2. Helyezze be a légutat. A légutakat óvatosan kell bevezetni a beteg szájába vagy orrába. Ha a légutak túl kicsik, nehéz lesz behelyezni, és a beteg öklendezését okozhatja. Ha a légutak túl nagyok, az a páciens légútjának elzáródását okozhatja.
3. Ellenőrizze a légutak elhelyezkedését. Ha a légút a helyén van, fontos ellenőrizni, hogy a légutak hegye a páciens hangszálai felett van-e. Ezt úgy lehet megtenni, hogy a páciens mellkasa felett légzési hangokat hallunk. Ha nincsenek légzési hangok, a légutak túl mélyek lehetnek, és kissé vissza kell húzni.
4. Biztosítsa a légutakat. Ha a légutak a helyére kerültek és a helyzetét ellenőrizték, fontos, hogy rögzítse a páciens arcához. Ez megtehető szalaggal, hevederrel vagy nyakmerevítővel.
5. Figyelje a légutakat. Amint a légutak a helyükre kerültek, fontos, hogy a beteg légútját folyamatosan figyeljük az elzáródásra utaló jelekre. Ez megtehető a páciens mellkasának megfigyelésével és a légzési hangok figyelésével. Ha a beteg légzési nehézséget tapasztal, a légutakat el kell távolítani vagy ki kell cserélni.