1. Tüdőkárosodás vagy műtét:A tüdőt érintő állapotok vagy a tüdő korábbi műtétei kedvező környezetet teremthetnek az Aspergillus növekedéséhez. Tüdőjavító műtét után a tüdőszövetek sebezhetőek és kevésbé ellenállóak lehetnek a fertőzésekkel szemben, ami növeli az aspergillosis tüdőgyulladás kialakulásának kockázatát.
2. Immunszuppresszió:Azok az egyének, akik immunhiányosak az alapbetegségek (például HIV/AIDS, rák, szervátültetés vagy cukorbetegség) vagy az immunrendszert elnyomó gyógyszerek (pl. kortikoszteroidok) miatt, érzékenyebbek az aspergillózis fertőzésekre.
3. Hosszan tartó kórházi vagy intenzív osztályon (ICU) való tartózkodás:Az egészségügyi intézményekben, különösen az intenzív osztályon eltöltött hosszabb ideig tartó időszakok a betegeket különféle kórokozóknak tehetik ki, beleértve az Aspergillus spórákat. A gépi lélegeztetés és bizonyos orvosi eszközök használata tovább növelheti a fertőzés kockázatát.
4. Az Aspergillus spóráknak való kitettség:Az Aspergillus spórák gyakran megtalálhatók a környezetben, például a talajban, a növényekben és a szerves anyagokban. Az ilyen spórák nagy koncentrációjának kitett egyének, például a mezőgazdaságban, komposztáló létesítményekben vagy bizonyos iparágakban dolgozók, fokozottan ki vannak téve az aspergillosis tüdőgyulladás kialakulásának.
Tekintettel ezekre a kockázati tényezőkre, azokat a személyeket, akik tüdőjavító műtéten estek át, és a fenti kategóriák bármelyikébe tartoznak, szorosan ellenőrizni kell a fertőzés jeleit. A megelőző intézkedések, beleértve a gombaellenes profilaxist és a fertőzés-ellenőrzési protokollok szigorú betartását, elengedhetetlenek az aspergillosis tüdőgyulladás kockázatának csökkentéséhez ezeknél a betegeknél. A korai diagnózis és a gyors kezelés kulcsfontosságú a sikeres eredményhez.