Mi okozza a levegő kiáramlását a tüdőből a kilégzés során?

A légzőizmok visszarúgása és a tüdő rugalmas tulajdonságai miatt a kilégzés során a levegő kiáramlik a tüdőből. Íme az érintett mechanizmusok részletes magyarázata:

1. A légzőizmok ellazítása:

Belégzéskor a rekeszizom és a bordaközi izmok összehúzódnak, aminek következtében a mellkasi üreg kitágul, a tüdő pedig felfújódik. A kilégzés során ezek az izmok ellazulnak, lehetővé téve a mellkasi üreg nyugalmi helyzetébe való visszahúzódását.

2. A tüdő rugalmas visszarúgása:

A tüdő a kötőszövetükben lévő elasztinszálak miatt eredendő rugalmassággal rendelkezik. Amikor a tüdőt belélegzés közben felfújják, az elasztinszálak megnyúlnak. Ahogy a légzőizmok ellazulnak a kilégzés során, az elasztinszálak visszahúzódnak, aminek következtében a tüdő passzívan leereszti és kivezeti a levegőt.

3. Nyomásgradiensek:

Belégzéskor a légzőizmok összehúzódása negatív nyomást (alacsonyabb nyomást) hoz létre a mellüregben a külső légköri nyomáshoz képest. Ez a negatív nyomás levegőt szív a tüdőbe. A kilégzés során az izmok ellazulása lehetővé teszi, hogy a mellüregben a nyomás a légköri nyomáshoz képest enyhén pozitívvá váljon. Ez a pozitív nyomásgradiens a levegő kiáramlását idézi elő a tüdőből.

4. Hasi izmok:

A hasi izmok összehúzódása a kilégzés során tovább növelheti a nyomást a mellüregben, hozzájárulva a levegő tüdőből való kilökődéséhez.

Összefoglalva, a levegő a kilégzés során elsősorban a légzőizmok visszarúgása és a tüdő rugalmas tulajdonságai miatt áramlik ki a tüdőből. A légzőizmok ellazulása, az elasztinrostok visszarúgása, a nyomásgradiensek és a hasizmok összehúzódása egyaránt hozzájárul a kilégzés folyamatához.