1. A légzőközpontok stimulálása:
- A szén-dioxid légzésserkentőként működik azáltal, hogy közvetlenül stimulálja az agy légzőközpontjait, különösen a medulla oblongata-t.
- Csökkenti az agyat és a gerincvelőt körülvevő cerebrospinális folyadék (CSF) pH-értékét, ami a légúti neuronok fokozott aktivitásához vezet.
2. Kemoreceptor válasz:
- A carotis testekben és az aortatestekben található kemoreceptorok érzékelik az artériás CO2-szint változásait.
- A megnövekedett CO2-szint hatására ezek a kemoreceptorok jeleket küldenek a légzőközpontoknak, ami megnövekedett légzésszámot eredményez.
3. Hipoxia:
- A megnövekedett CO2-szint az oxigén parciális nyomásának (PaO2) csökkenését okozhatja a vérben, ami hipoxiához vagy a szövetek oxigénellátásának csökkenéséhez vezethet.
- A hipoxiára válaszul a légzésszám növekszik, hogy kompenzálja és több oxigént juttatjon a tüdőbe.
4. Metabolikus kereslet:
- A megnövekedett CO2 termelés összefüggésbe hozható a magasabb anyagcsere aktivitással és az energiafelhasználással.
- A szervezet a légzésszám növelésével reagál a megnövekedett oxigénigény kielégítésére és az anyagcsere során keletkező felesleges CO2 eltávolítására.
5. Acidózis:
- A megnövekedett CO2-szint légúti acidózishoz vezethet, olyan állapothoz, amikor a vér pH-ja savasabbá válik a szénsav (H2CO3) felhalmozódása miatt.
- A megnövekedett savasság tovább serkenti a légzőközpontokat, hogy növeljék a légzésszámot és több CO2-t ürítsenek ki.
Fontos megjegyezni, hogy a légzésszám megnövekedett CO2-szintre adott válasza egyénenként eltérő lehet, és olyan tényezők is befolyásolhatják, mint az általános egészségi állapot, a légzési feltételek és a különböző CO2-szintekhez való akklimatizáció.