- Dysphagia: A neurológiai károsodások befolyásolhatják a nyelésben részt vevő izmokat és idegeket, ami nyelési nehézséghez (dysphagiához) vezethet. Ez növelheti annak kockázatát, hogy lenyeléskor étel vagy folyadék kerül a tüdőbe, ami aspirációt eredményez.
- Károsodott öklendezési reflex: A gag reflex egy védőmechanizmus, amely segít megakadályozni, hogy idegen tárgyak kerüljenek a légcsőbe. A neurológiai károsodás károsíthatja vagy megszüntetheti a gag reflexet, csökkentve az aspiráció megakadályozásának képességét.
- Csökkent tudat: A neurológiai károsodások különböző mértékű tudatzavart okozhatnak, az álmosságtól a kómáig. Ezekben az állapotokban a személy kevésbé reagálhat az ingerekre, és kevésbé képes fenntartani a légutakat.
- Bénulás: A neurológiai károsodás a légutak védelmében részt vevő izmok, például a nyelv, a garat és a gége izomzatának bénulásához vagy gyengeségéhez vezethet. Ez veszélyeztetheti a légutak lezárásának és fenntartásának képességét légzés és nyelés közben.
- Megváltozott köhögési reflex: A köhögési reflex létfontosságú mechanizmus a váladék és az idegen anyagok légutakból való eltávolítására. A neurológiai károsodások megzavarhatják a köhögési reflexet, így kevésbé hatékonyan akadályozzák meg az aspirációt és eltávolítják a légúti váladékot.
- A nyelés és a légzés rossz koordinációja: A neurológiai állapotok megzavarhatják a nyelés és a légzés közötti koordinációt, ami az evés és ivás során fokozott aspiráció kockázatához vezet.
- Cranialis bénulás: A neurológiai károsodások érinthetik a légutak védelméért felelős agyidegeket, mint például a glossopharyngeális ideget (a gag-reflexért felelős) és a vagus ideget (a nyelésben és a hangszalag működésében vesz részt). Ezen idegek károsodása megzavarhatja a légúti védőreflexeket.
Ezen károsodások miatt a neurológiai betegségben szenvedő egyének gyakran szoros megfigyelést, étkezés közbeni segítséget és speciális beavatkozásokat igényelnek a légutak biztonságának biztosítása és az aspiráció megelőzése érdekében.