1. Osteoblast differenciálódás:
Az oszteoblasztok mesenchymális őssejtekből származnak, amelyek nem speciális sejtek, amelyek különféle sejttípusokká képesek differenciálódni. Specifikus jelátviteli molekulák és transzkripciós faktorok hatására a mezenchimális őssejtek az oszteoblaszt vonalhoz kötődnek, és oszteoblasztokká differenciálódnak.
2. Mátrixképzés:
Az oszteoblasztok differenciálódása után elkezdenek szintetizálni és kiválasztani egy szerves és szervetlen komponensek mátrixát, amelyek az új csontszövet alapját képezik. A szerves komponens elsősorban I-es típusú kollagénből, míg a szervetlen komponens kalcium-foszfát sókból, főleg hidroxiapatitból áll. Ez a mátrix osteoid néven ismert.
3. Mátrix ásványosítás:
Az oszteoblasztok képesek szabályozni az oszteoid mátrix mineralizációját. Alkalikus foszfatázt választanak ki, egy enzimet, amely segít a kalcium- és foszfátionok lerakódésében, ami az oszteoidok megkeményedéséhez és elmeszesedett csontszövetté való átalakulásához vezet.
4. Csontképződés:
Ahogy az oszteoblasztok lerakódnak és mineralizálják az oszteoidot, beépülnek az újonnan képződött csontmátrixba. Ezután oszteocitáknak nevezik őket, amelyek érett csontsejtek, amelyek fenntartják a csontszerkezetet és szabályozzák a csontok átépülését.
Ezért az oszteoblasztok döntő szerepet játszanak a csontosodás megindításában azáltal, hogy szintetizálják és mineralizálják az új csontszövet alapját képező szerves mátrixot. Ez a folyamat nélkülözhetetlen a csontok fejlődéséhez, növekedéséhez, helyreállításához és az egyén élete során történő átalakulásához.