A trichotillomániát akkor diagnosztizálják, ha egy személy megfelel a következő kritériumoknak:
- Ismétlődő hajkihúzás, ami észrevehető hajhullást eredményez.
- Ismételt kísérletek a hajhúzás csökkentésére vagy leállítására.
- Klinikailag jelentős szorongás vagy károsodás a szociális, foglalkozási vagy más fontos működési területeken.
- A hajhullást nem más egészségügyi állapot (pl. bőrbetegség, alopecia areata) vagy gyógyszer okozza.
Trichomániás zavar élettartama
A trichotillomania lefolyása változó, de gyakran évekig fennáll. Egyes esetekben ez az ember egész életén át tarthat. A trichotillománia kezelése elérhető, és segíthet a tünetek csökkentésében és az életminőség javításában.
Számos tényező járulhat hozzá a trichotillománia fennmaradásához. Ezek a következők:
- Genetikai tényezők: Úgy tűnik, hogy a trichotillománia gyakoribb azoknál az embereknél, akiknek a családjában szerepel a rendellenesség.
- Pszichológiai tényezők: A trichotillomániában szenvedők gyakran nehezen kezelik a stresszt és a szorongást. Alacsony önértékelésük és perfekcionizmusuk is lehet.
- Környezeti tényezők: Bizonyos környezeti tényezők, mint például a visszaélés vagy az elhanyagolás, szintén hozzájárulhatnak a trichotillomania kialakulásához.
Elérhető a trichotillomania kezelése, amely segíthet a tünetek csökkentésében
A trichotillomania kezelése általában terápia, gyógyszeres kezelés és öngondoskodási stratégiák kombinációját foglalja magában. A terápia segíthet az embereknek megtanulni kezelni a stresszt és a szorongást, építeni az önbecsülést és fejleszteni a megküzdési készségeket. A gyógyszeres kezelés szintén segíthet csökkenteni a hajhúzási késztetést. Az öngondoskodási stratégiák közé tartozik a kalap vagy sál viselése a kopasz foltok elfedésére, a tükrök elkerülése, és olyan tevékenységekkel való elfoglaltság, amelyek segítenek elvonni a figyelmet a hajhúzás iránti vágyról.