Egészség és a Betegség
A neuronok, az idegrendszer alapegységei az embrionális fejlődés során keletkeznek a neurogenezis folyamatán keresztül. Ezen időszak után a neuronok normál körülmények között általában nem osztódnak tovább. Képesek túlélni és működni az egyén teljes élettartama alatt, elektromos jeleket küldve és fogadva az érzékszervi észlelés, a gondolkodási folyamatok és a motoros tevékenységek összehangolására. Azonban az agy bizonyos területei, mint például a hippokampusz, az egész életen át megőrizhetik korlátozott kapacitásukat a neurogenezishez.
Az izomsejtek, amelyek a váz-, a szív- és a simaizmok összehúzó szövetét alkotják, szintén elveszítik osztódási képességüket, amikor érnek. A vázizomsejtek, más néven myofiberek, több prekurzor sejt fúziójával jönnek létre a fejlődés során. Amint ezek az izomrostok kialakulnak, nem osztódnak tovább, és csak a szatellitsejtek, a meglévő izomrostok közelében elhelyezkedő speciális őssejtek aktiválásával tudnak helyreállni vagy regenerálódni.
A neuronokkal és izomsejtekkel ellentétben a szervezet bizonyos más sejttípusai, például az őssejtek, a hámsejtek és a májsejtek egész életük során megőrzik osztódási és regenerációs képességüket. Ez a folyamatos sejtosztódás elengedhetetlen a szövetek helyreállításához, növekedéséhez és a homeosztázis fenntartásához.
Az ideg- és izomsejtek korlátozott osztódási képessége hozzájárul egyedi jellemzőikhez és funkcióikhoz. A neuronok hosszú és bonyolult hálózatokat tartanak fenn, amelyek kulcsfontosságúak az információfeldolgozáshoz, és az izomsejtek tartós összehúzó erőt biztosítanak a különböző testmozgások számára. Stabilitásuk és hosszú élettartamuk kritikus fontosságú az idegrendszer és az izomrendszer megfelelő működéséhez egész életen át.