1. Élesztő anyagcseret :Az élesztőt általában az erjesztési folyamatban használják a cukor alkohollá alakítására. E folyamat során az élesztő cukrot fogyaszt, és melléktermékként szén-dioxidot (CO2) bocsát ki. A keletkező gáz mennyisége a cukortartalomtól, az élesztő aktivitásától és az erjesztési körülményektől függ.
2. Bakteriális szennyeződést :Ha az erjedés során baktériumokkal szennyeződik, különösen bizonyos fajokkal, mint például a Lactobacillus vagy az Acetobacter, ezek is lebonthatják a cukrot. Ezek a baktériumok különféle gázokat, például szén-dioxidot, hidrogén-szulfidot vagy metánt termelhetnek, a jelenlévő baktériumok típusától és az erjesztési környezettől függően.
3. Maltóz fermentációt :Egyes cukrok, például a malátacukor (két glükózmolekulából álló diszacharid) nagyobb mennyiségű gázt termelhetnek az erjedés során, mint más cukrok, például szacharóz vagy glükóz. Ennek az az oka, hogy a maltóznak egy további, maltáz nevű enzimre van szüksége ahhoz, hogy glükózzá bomlik le, amely aztán fermentáción megy keresztül. A maltóz lebontása során több szén-dioxid szabadul fel.
4. Magas cukortartalomot :Ha az erjeszthető anyag cukortartalma túl magas, az túlterhelheti az élesztő képességét a hatékony feldolgozásra. Ez a felesleges fermentálható cukrok felhalmozódásához vezet, ami viszont túlzott gáztermelést okozhat.
5. Hőmérséklet és pHt :A fermentációs hőmérséklet és a pH is befolyásolhatja a gáztermelést. Az élesztőknek és a baktériumoknak optimális hőmérséklet- és pH-tartományuk van a hatékony cukoranyagcseréhez. Az ezektől az optimális feltételektől való eltérések a fermentációs aktivitás csökkenéséhez vezethetnek, ami potenciálisan feldolgozatlan cukrok felhalmozódását és nagyobb gáztermelést okozhat.
6. Tápanyagkorlátozásot :Ha az erjeszthető anyagból hiányoznak bizonyos alapvető tápanyagok, például nitrogén, foszfor vagy vitaminok, az korlátozhatja az élesztő növekedését és fermentációs tevékenységét. Ez erjeszthető cukrok felhalmozódásához és fokozott gáztermeléshez vezethet.
Az erjedés során a gázképződés szabályozásához és kezeléséhez fontos a megfelelő fermentációs körülmények fenntartása, a cukorszint monitorozása, a szennyeződés elkerülése, valamint a hatékony élesztőanyagcseréhez szükséges tápanyagok biztosítása.