Mi az a kémiai teszt a veseműködés értékelésére?

A vesefunkció értékelésére használt leggyakoribb kémiai teszt a szérum kreatininszint mérése. A kreatinin egy salakanyag, amelyet az izmok termelnek, és a vesék szűrik ki a vérből. Ha a vesék nem működnek megfelelően, a vér kreatininszintje megemelkedik.

Egyéb kémiai tesztek, amelyek a veseműködés értékelésére használhatók, a következők:

* Vér karbamid-nitrogén (BUN) :A BUN egy másik salakanyag, amely a fehérje lebontása során keletkezik. A kreatininhez hasonlóan a BUN-t is a vesék szűrik ki a vérből. Az emelkedett BUN-szint veseműködési zavarra utalhat.

* Glomeruláris szűrési sebesség (GFR) :A GFR azt méri, hogy a vesék mennyire szűrik ki a salakanyagokat a vérből. A GFR kiszámítása a vér kreatinin- és BUN-szintje, valamint a beteg életkora, neme és rassza alapján történik.

* Elektrolitok :Az elektrolitok olyan ásványi anyagok, amelyek fontosak a szervezet sejtjeinek megfelelő működéséhez. A vérben mérhető elektrolitok közé tartozik a nátrium, a kálium, a klorid és a bikarbonát. Az elektrolitok rendellenes szintje veseműködési zavarra utalhat.

* Húgysav :A húgysav hulladéktermék, amely a purinok lebomlásakor keletkezik. A purinok bizonyos élelmiszerekben találhatók, például vörös húsban, baromfihúsban és tenger gyümölcseiben. Az emelkedett húgysavszint veseműködési zavarra utalhat.

Ez csak néhány a kémiai tesztek közül, amelyek a veseműködés értékelésére használhatók. Az elrendelt konkrét vizsgálatok a páciens egyéni helyzetétől függenek.