Íme néhány olyan tényező, amely befolyásolhatja ezeknek a kéntartalmú vegyületeknek a képződését, és hozzájárulhat a kellemetlen szagú széklet kialakulásához:
1. Étrend: Bizonyos élelmiszerek, mint például a vörös hús, a fokhagyma, a hagyma, a keresztes virágú zöldségek (pl. brokkoli, káposzta), a hüvelyesek és a magas fehérjetartalmú étrendek növelhetik a széklet kéntartalmát, és hozzájárulhatnak annak erős szagához.
2. Emésztés és felszívódás: Bizonyos tápanyagok, különösen a szénhidrátok és fehérjék tökéletlen emésztése vagy felszívódási zavara túlzott fermentációhoz vezethet a vastagbélben, ami kellemetlen szagú vegyületek képződését eredményezheti.
3. Bél mikrobiota: A bélbaktériumok összetétele döntő szerepet játszik az étrendi vegyületek lebontásában. A bélflóra egyensúlyának felborulása vagy bizonyos baktériumok, például a szulfátredukáló baktériumok túlszaporodása fokozhatja a kéntartalmú gázok és VOC-k képződését.
4. Orvosi feltételek: Bizonyos egészségügyi állapotok bűzös székletet is okozhatnak. Például az irritábilis bélszindróma (IBS), a gyulladásos bélbetegségek (pl. Crohn-betegség, fekélyes vastagbélgyulladás), a cöliákia és a gyomor-bélrendszeri fertőzések (például a baktériumok túlszaporodása) megváltoztathatják a bélmozgást és kellemetlen szagokat okozhatnak.
5. Gyógyszerek: Egyes gyógyszerek befolyásolhatják az emésztést és megváltoztathatják a bélbaktériumok összetételét, ami hozzájárulhat a széklet szagának megváltozásához.
Fontos megjegyezni, hogy a széklet szagának időnkénti megváltozása általában nem ad okot aggodalomra, és összefüggésbe hozható a táplálkozási döntésekkel vagy átmeneti emésztési zavarokkal. Azonban a tartós vagy súlyos bűzös széklet, különösen olyan egyéb tünetekkel együtt, mint a hasi fájdalom, a székletürítési szokások megváltozása vagy megmagyarázhatatlan fogyás, indokolja az egészségügyi szakember látogatását további kivizsgálás céljából, hogy kizárják az alapbetegséget.