Egészség és a Betegség
- Rostszegény étrend: A megfelelő mennyiségű rost hiánya, különösen a teljes kiőrlésű gabonákból, gyümölcsökből, zöldségekből és hüvelyesekből, ritka, vagy akár hiányzó székletürítést is okozhat. A rostok elősegítik a széklet tömegének növelését, így könnyebben ürítik ki.
- Kiszáradás: Az elégtelen vízbevitel megkeményítheti a székletet, és megnehezítheti az emésztőrendszerben való mozgást, ami székrekedéshez és bélmozgás hiányához vezethet.
- ülő életmód: A rendszeres fizikai aktivitás hiánya lelassítja a gyomor-bélrendszer működését, és hozzájárulhat a székrekedéshez. A mozgás serkenti a belek működését, és elősegíti a széklet zökkenőmentes haladását.
- Gyógyszerek: Bizonyos gyógyszerek, köztük egyes fájdalomcsillapítók, antidepresszánsok és antacidumok mellékhatásként székrekedést okozhatnak.
- Egészségügyi állapotok: Bizonyos alapbetegségek, mint például az irritábilis bél szindróma (IBS), pajzsmirigy-problémák és neurológiai rendellenességek, befolyásolhatják a székletürítés szabályosságát.
- Stressz: A krónikus stressz befolyásolhatja az emésztést és megváltoztathatja a székletürítést, beleértve a székrekedést is.
- Legutóbbi étrendi változások: Az étrendben bekövetkezett hirtelen változások, különösen azok, amelyek jelentős mennyiségű rostot vezetnek be vagy távolítanak el, megzavarhatják a székletürítés normális ritmusát.
Ha több napig (általában három vagy több napig) nincs székletürítés, és egyéb tünetek, például hasi fájdalom, puffadás vagy a széklet konzisztenciájának megváltozása kíséri, tanácsos egészségügyi szolgáltatóhoz fordulni. Fel tudják mérni a kiváltó okot, és megfelelő kezeléseket vagy életmódbeli változtatásokat javasolnak.