- Sejtzsugorodás:A hipertóniás oldatokban nagyobb az oldott anyagok koncentrációja a sejten kívül, mint a belsejében, ami miatt a víz kimozdul a sejtből, ami sejtzsugorodáshoz vezet. Ezt gyakran használják a sejtek vagy szövetek dehidratálásával történő konzerválására, például szárított gyümölcsök vagy húsok előállításánál.
- A sejtduzzanat visszafordítása:Ha a sejtek túl sok vizet szívnak fel és megduzzadnak, hipertóniás oldatok segítségével kivonható a víz a sejtekből, csökkentve a duzzanatot. Ez hasznos lehet olyan állapotokban, mint az agyi ödéma vagy a sejtödéma.
Izotóniás oldat:
- A sejttérfogat és -alak megőrzése:Az izotóniás oldatokban az oldott anyagok koncentrációja megegyezik a sejt belsejével, így nincs nettó vízmozgás a sejtmembránon. Ez fontos a sejtek normál szerkezetének és működésének fenntartásához. Az izotóniás oldatokat gyakran használják kiindulási vagy referenciapontként a biológiai kísérletekben.
- Folyadékpótlás:Izotóniás oldatokkal pótolható a kiszáradás során elvesztett folyadék, például hasmenés vagy túlzott izzadás esetén. Segítenek helyreállítani a szervezet víz- és elektrolit-egyensúlyát anélkül, hogy jelentős változásokat okoznának a sejttérfogatban.
Hipotóniás megoldás:
- Sejtduzzanat és -lízis:A hipotóniás oldatokban a sejten kívüli oldott anyagok koncentrációja alacsonyabb, mint a belsejében, ami miatt a víz beköltözik a sejtbe, és sejtduzzadáshoz vezet. Ha a duzzanat túlzott mértékű, az a sejt felszakadásához vagy líziséhez vezethet. Ez a hatás felhasználható a nyitott sejtek feltörésére tartalmuk kivonására, például sejtfrakcionálási vagy sejtlízises kísérletekben.
- A turgornyomás növelése:A növényi sejtekben a hipotóniás oldatok vízfelvételt és megnövekedett turgornyomást okozhatnak, ami segít fenntartani a sejt alakját és merevségét. Ez fontos a növényi szövetek általános szerkezeti integritása szempontjából.