Tisztítás és tisztítás:Az izsópot gyakran használták a megtisztítással és tisztítással kapcsolatos rituálékban. Az áldozati vérbe mártották, és az egyénekre, oltárokra és egyéb tárgyakra szórták, hogy szertartásosan megtisztítsák a szennyeződésektől, és előkészítsék a rituálékhoz vagy szent alkalmakhoz (pl. 2Móz 12:22, 3Mózes 14:4-7, 4Móz 19:18). -19).
Vérhintés:Pészah ünnepe alatt izsóppal bárányáldozati vért alkalmaztak az izraeliták otthonának ajtófélfáira és szemöldökére, ezzel jelképezve elsőszülött fiaik védelmét és megmentését a halál angyalától (2Móz 12:22).
Az alázatosság jelképe:Az izsópot néha szimbolikusan használják az alázatosság és az Istennek való alávetettség ábrázolására. A zsoltáríró az „izsóppal való megtisztításra” utal a megbocsátásért és a megtisztulásért való könyörgés részeként, ami a tiszta szív és az Istennel való megújult kapcsolat iránti vágyat jelzi (Zsoltárok 51:7).
Kenet:Egy esetben az izsópot említik a királyok kenetében. A királyokat olaj, mirha, fahéj és "kasszia" keverékével kenték fel, amiben izsóp is lehetett (2Mózes 30:23-25).
Összességében az izsóp a megtisztulást, a megtisztulást, a védelmet és az Istennek való alávetettséget jelképezi. Használata a bibliai szertartásokon rávilágít a tisztaság és a lelki felkészülés fontosságára az ókori izraelita vallási gyakorlatok összefüggésében.