Negatív visszacsatolási mechanizmus:
- Ez a leggyakoribb visszacsatolási mechanizmus az endokrin rendszerben. Úgy működik, hogy fenntartja a hormonszintet egy adott tartományon belül, és helyreállítja a homeosztázist.
- A negatív visszacsatolási körökben maga a hormon vagy annak downstream hatásai váltanak ki olyan választ, amely csökkenti a hormon szekrécióját.
- Vegyük a pajzsmirigyhormon szabályozás példáját. Amikor a pajzsmirigyhormon szintje megemelkedik a véráramban, azt a hipotalamusz és az agyalapi mirigy észleli.
- A hipotalamusz a tirotropin-releasing hormon (TRH) termelésének csökkentésével reagál, az agyalapi mirigy pedig ezt követően csökkenti a pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) szekrécióját.
- Ennek eredményeként a pajzsmirigy csökkenti a pajzsmirigyhormonok termelését, így azok szintje visszakerül a normál tartományba.
Pozitív visszacsatolási mechanizmus:
- A negatív visszacsatolással ellentétben a pozitív visszacsatolási hurkok felerősítik és felerősítik egy hormon hatását.
- Ez a fajta visszacsatolás ritkábban fordul elő, de elengedhetetlen olyan speciális helyzetekben, ahol gyors, intenzív reakcióra van szükség.
- A pozitív visszajelzés klasszikus példája a szülés alatti. Az oxitocin, az agyalapi mirigy által termelt hormon, serkenti a méh összehúzódásait.
- Ahogy a méhösszehúzódások erősebbek és gyakoribbá válnak, tovább serkentik az oxitocin felszabadulását, ami a kontrakciók intenzitásának és gyakoriságának növekedéséhez vezet.
- Ez a pozitív visszacsatolási mechanizmus elősegíti a baba megszületéséhez szükséges erőteljes és összehangolt összehúzódásokat.
Ezenkívül vannak olyan esetek, amikor a negatív és pozitív visszacsatolási mechanizmusok kombinációja működik együtt a hormontermelés pontos szabályozása érdekében. Ezek a kombinált mechanizmusok tovább fokozzák az endokrin rendszer változó körülményekre adott válaszának pontosságát és robusztusságát.
Összességében a visszacsatolási mechanizmusok biztosítják a hormonszintek finom szabályozását a szervezetben, megakadályozva a hormonok túl- vagy alultermelését. Ezek a mechanizmusok lehetővé teszik az endokrin rendszer számára a homeosztázis fenntartását, számtalan élettani folyamat támogatását, valamint a belső és külső ingerekre való megfelelő reagálást.