1. Első HIV-teszt :
- Minden 13 és 64 év közötti korosztálynak legalább egyszer el kell végeznie a vizsgálatot.
2. Rutin szűrés :
- Azoknál a személyeknél, akiknél átlagos a HIV-fertőzés kockázata, a rutin szűrést 3-6 havonta kell elvégezni a helyi irányelvektől függően.
3. Magas kockázatú egyének :
- Azok az emberek, akik magas kockázatú magatartást tanúsítanak, például védekezés nélküli szexet több partnerrel, illegális kábítószer-injekciózást közös tűkkel vagy szexmunkát, gyakrabban, általában 3 havonta, vagy az egészségügyi szolgáltató javaslata szerint végezzenek vizsgálatot.
4. Speciális populációk :
- A terhes nőket minden terhesség alatt HIV-szűrésre kell végezni.
- Bizonyos betegségekben, például hepatitis C-ben vagy szexuális úton terjedő fertőzésekben szenvedőknek javasolható, hogy gyakrabban végezzenek vizsgálatot.
- A férfiakkal szexuális életet élő férfiaknak (MSM) be kell tartaniuk a HIV-szűrés gyakoriságára vonatkozó helyi irányelveket, amelyek gyakran gyakrabban javasolják a szexuális viselkedés és a kockázati tényezők alapján történő szexuális szexuális szexuális szexuális szexuális kapcsolatát.
5. Potenciális expozíció után :
- Ha úgy gondolja, hogy HIV-fertőzésnek volt kitéve, elengedhetetlen, hogy azonnali vizsgálatot végezzen, különösen, ha a közelmúltban történt védekezés nélküli szexuális kapcsolat vagy vérrel vagy testnedvekkel való érintkezés.
6. Utólagos gondozás :
- A HIV-fertőzés diagnosztizálása után az egyéneknek követniük kell egészségügyi szolgáltatójuk ajánlásait a folyamatos monitorozás és gondozás tekintetében, amely magában foglalhatja a rendszeres vírusterhelési vizsgálatot és a CD4 sejtszám meghatározását.
7. PrEP és PEP :
- Az expozíció előtti profilaxist (PrEP) a HIV megelőzése érdekében vagy a potenciális expozíció utáni expozíciós profilaxist (PEP) szedő egyéneknek követniük kell az egészségügyi szolgáltatójuk által adott speciális vizsgálati ajánlásokat.
Kulcsfontosságú, hogy a HIV-tesztet megbeszélje egy egészségügyi szakemberrel, mivel ők személyre szabott tanácsokat tudnak adni az egyéni kockázati tényezők és körülmények alapján. A nyílt kommunikáció és a rendszeres szűrés segíthet a HIV korai felismerésében, és szükség esetén azonnali hozzáférést biztosít a kezeléshez és a támogató szolgáltatásokhoz.