1. CO2 megkötése:Azokban a szövetekben, ahol metabolikus tevékenység zajlik, a CO2 salakanyagként termelődik. A hemoglobinnak CO2-kötőhelyei vannak, különösen a globinláncok N-terminális aminocsoportján. Amikor a CO2 a szövetekből a véráramba diffundál, reakcióba lép a hemoglobinnal, és karbaminohemoglobint (Hb-CO2) képez.
2. Karbaminohemoglobin képződés:A hemoglobin és a CO2 reakciója során karbaminohemoglobin képződik, ahol a CO2 lazán kötődik a globinláncokhoz. Ez a reakció nem érinti a hemoglobin hem csoportját, és nem zavarja az oxigénkötést.
3. Szállítás a tüdőbe:A hemoglobin a karbaminohemoglobint az oxigénes hemoglobinnal együtt a véráramon keresztül a tüdőbe szállítja. A tüdőben, ahol a CO2 (PCO2) parciális nyomása alacsonyabb, mint a szövetekben, a karbaminohemoglobin disszociál, és CO2 szabadul fel.
4. CO2 felszabadulása:A karbaminohemoglobin disszociációja akkor következik be, amikor a hemoglobin a tüdőben az alsó PCO2-vel találkozik. A felszabaduló CO2 kidiffundál a kapillárisokból az alveolusokba, ahol kilélegezhető.
5. A CO2 transzport szabályozása:A hemoglobin CO2 iránti affinitását számos tényező befolyásolja, beleértve a pH-t, a hőmérsékletet és az oldott CO2 koncentrációját. Ezekben a tényezőkben bekövetkező változások módosíthatják a CO2 hemoglobinra történő be- és kirakodását, biztosítva a hatékony CO2 szállítást.
Összefoglalva, a hemoglobin megkönnyíti a szén-dioxid szállítását a szövetekből a tüdőbe azáltal, hogy karbaminohemoglobint képez. A karbaminohemoglobin képződését és felszabadulását a CO2 parciális nyomása befolyásolja, lehetővé téve a hemoglobinnak, hogy hatékonyan szabályozza ennek az anyagcsere-hulladéknak a szállítását.