Mágikus erek akkor alakul ki, amikor a magma lehűl és kristályosodik. Ahogy a magma lehűl, a magmát alkotó ásványok elkezdenek megszilárdulni. Az elsőként megszilárduló ásványok jellemzően a legsűrűbbek, mint például az olivin és a piroxén. Ahogy a magma tovább hűl, a kevésbé sűrű ásványok, például a kvarc és a földpát elkezdenek megszilárdulni. Az utoljára megszilárduló ásványok jellemzően a legillékonyabbak, például a víz és a szén-dioxid. Ezek az illékony ásványok fémeket és más ásványokat oldatban hordozhatnak. Amikor az illékony ásványok kiszabadulnak a magmából, lerakhatják ezeket a fémeket és ásványokat a környező kőzet repedéseiben és töréseiben.
Hidrotermikus vénák akkor alakul ki, amikor forró víz kering a földkéregben. Ez a víz képes feloldani az ásványokat a környező kőzetből, és oldatban szállítani. Amikor a víz lehűl, az ásványok a kőzet repedéseiben és repedéseiben rakódnak le. A hidrotermikus vénák gyakran vulkáni tevékenységhez kapcsolódnak, de más területeken is kialakulhatnak, például forró források közelében.
Talajvíz erek akkor alakulnak ki, amikor a talajvíz a környező kőzetből ásványi anyagokat old, és oldatban hordozza. Amikor a talajvíz elpárolog, az ásványok a kőzet repedéseiben és repedéseiben rakódnak le. A talajvíz erek gyakran száraz környezetben találhatók, ahol gyakori a talajvíz elpárolgása.
Az ásványi erek értékes fémek és ásványi anyagok, például arany, ezüst, réz és ólom forrásai lehetnek. Drágakövek, például kvarc, ametiszt és topáz forrásai is lehetnek.