Mi van a fehérvérsejt belsejében?

A fehérvérsejt, más néven leukocita belseje rendkívül specializált, és tele van különféle összetevőkkel, amelyek lehetővé teszik, hogy ezek a sejtek betöltsék alapvető szerepüket a szervezet immunrendszerében. Íme a fehérvérsejtekben található főbb struktúrák:

1. Sejtmembrán: A sejtmembrán a fehérvérsejt legkülső rétegét alkotja. Szabályozza az anyagok sejtbe és onnan történő mozgását, és szerkezeti támogatást nyújt.

2. Citoplazma: A citoplazma egy gélszerű anyag, amely kitölti a sejtet. Különféle organellumokat és struktúrákat tartalmaz, amelyek a sejt funkcióiért felelősek.

3. Nukleusz: A sejtmag egy membránhoz kötött szerkezet, amely a sejt középpontjának közelében található. Tartalmazza a sejt genetikai anyagát, beleértve a DNS-t, amely a fehérjeszintézisre és a sejtosztódásra vonatkozó utasításokat hordozza.

4. Nucleolus: A magon belül van egy kisebb szerkezet, az úgynevezett nucleolus. Részt vesz a fehérjeszintézisért felelős riboszómák szintézisében (termelésében).

5. Endoplazmatikus retikulum (ER): Az ER membránhoz kötött tasakok és tubulusok hálózata, amely az egész citoplazmában kiterjed. Részt vesz a fehérjeszintézisben, a lipid anyagcserében és az anyagok sejten belüli szállításában.

6. Golgi-készülék: A Golgi-készülék lapított membránok halmaza, amely a fehérjék, lipidek és más, a sejtben termelődő anyagok módosításáért, válogatásáért és csomagolásáért felelős.

7. Lizoszómák: A lizoszómák membránhoz kötött organellumok, amelyek emésztőenzimeket tartalmaznak. Segítenek a sejthulladék, az idegen anyagok és az elnyelt mikroorganizmusok lebontásában és újrahasznosításában.

8. Centrosome: A centroszóma a mag közelében található régió, amely két, centrioloknak nevezett szerkezetet tartalmaz. Fontosak a sejt mikrotubulusainak szervezésében, és döntő szerepet játszanak a sejtosztódásban.

9. Mitokondriumok: A mitokondriumokat gyakran "a sejt erőműveinek" nevezik. A sejt energiájának nagy részét ATP (adenozin-trifoszfát) formájában állítják elő.

10. Riboszómák: A riboszómák kicsi, sűrű struktúrák, amelyek a sejtben a fehérjeszintézisért felelősek. A citoplazmában találhatók, vagy az ER-hez kapcsolódnak.

11. Citoszkeleton: A citoszkeleton fehérjeszálak hálózata, amely szerkezeti támogatást és formát biztosít a sejtnek. Lehetővé teszi a sejtek mozgását is.

12. Kiválasztó hólyagok: Egyes fehérvérsejtek, például a makrofágok és a neutrofilek, enzimekkel, antimikrobiális anyagokkal és citotoxikus molekulákkal teli szekréciós vezikulákat tartalmaznak. Amikor aktiválódnak, ezek a vezikulák összeolvadnak a sejtmembránnal, felszabadítva tartalmukat a kórokozók leküzdésére.

13. Fagocita vakuolák: Ezek a vakuolák a fagocita fehérvérsejtekben, például a neutrofilekben és a makrofágokban található speciális struktúrák. Elnyelik és tartalmaznak idegen részecskéket, baktériumokat és sejttörmeléket a későbbi megsemmisítés érdekében.

A fent említett belső komponensek együtt működnek annak érdekében, hogy a fehérvérsejtek elláthassák elsődleges funkcióikat, beleértve a fagocitózist (idegen anyagok lenyelése), az antigénprezentációt és a szervezet fertőzésekkel és betegségekkel szembeni védelméhez elengedhetetlen immunmolekulák termelését.