1. Szűkebb átmérő:
- A kapillárisok átmérője sokkal szűkebb, mint az artériák és a vénák. A kapillárisok átlagos átmérője körülbelül 5-10 mikrométer, míg az artériák és vénák átmérője több milliméter is lehet.
- A kapillárisok szűkebb átmérője növeli a véráramlással szembeni ellenállást, ami lassabb sebességhez vezet.
2. Megnövelt felület:
- A kapillárisok kiterjedt, egymással összefüggő erek hálózatával rendelkeznek, ami nagyobb teljes felületet eredményez a vér és a környező szövetek közötti anyagcsere számára.
- A megnövekedett felület nagyobb súrlódást okoz a vér és az érfalak között, ami hozzájárul a lassabb véráramláshoz.
3. Magasabb viszkozitás:
- A vér viszkozitása, amely a folyadék áramlással szembeni ellenállása, magasabb a kapillárisokban, mint a nagyobb erekben.
- A vörösvértestek, plazmafehérjék és egyéb összetevők jelenléte a vérben hozzájárul a viszkozitás növekedéséhez, ami megnehezíti a vér átáramlását a szűk hajszálereken.
4. Folyadékcsere:
- A kapillárisok a folyadékok, tápanyagok, oxigén, szén-dioxid és salakanyagok cseréjének elsődleges helyei a vér és a környező szövetek között.
- Ahogy a vér áthalad a kapillárisokon, a folyadék és az anyagok ki-be mozognak, tovább lassítva a véráramlást.
Ezért a szűkebb átmérő, a nagyobb felület, a nagyobb viszkozitás és a folyadékcsere együttesen hozzájárul a kapillárisok lassabb véráramlásához, mint az artériás és vénás erekben.