1. Azonnali hatás: A véradás során jelentős mennyiségű (általában 450-470 ml körüli) vér távozik a donorból. Ez a keringő vértérfogatban a fehérvérsejtek összszámának átmeneti csökkenését okozhatja.
2. Neutropénia: A véradást követő egyik legszembetűnőbb változás a neutropenia, amely a neutrofilek számának csökkenése, egy olyan fehérvérsejttípus, amely döntő szerepet játszik a szervezet fertőzésekkel szembeni védelmében. A neutrofilek száma közvetlenül az adományozást követően 20-30%-kal csökkenhet, de általában néhány napon belül visszatér a normál értékre.
3. Limfocita változások: A véradás a limfocitaszámot is befolyásolhatja, beleértve a T-sejteket és a B-sejteket. A limfociták száma enyhén csökkenhet, de ez általában egy héten belül helyreáll.
4. Helyreállítás és alkalmazkodás: A vérsejtek termeléséért felelős csontvelő gyorsan reagál a csökkent vértérfogatra és fehérvérsejtszámra. Fokozza az új fehérvérsejtek, köztük a neutrofilek és limfociták termelését, hogy feltöltsék a kimerült készleteket.
5. Immunfunkció: Bár a véradást követően átmeneti változások léphetnek fel a fehérvérsejtszámban, az immunrendszer kompetens és működőképes marad. A szervezet fertőzésekkel szembeni leküzdési képességét általában egyetlen véradás sem veszélyezteti.
6. Hosszú távú hatás: A rendszeres, hosszabb ideig tartó véradás a fehérvérsejtszám fokozatos csökkenéséhez vezethet, de ez a hatás általában csekély, és nem jelent jelentős egészségügyi problémát.
Fontos megjegyezni, hogy a véradás biztonságos és előnyös cselekedet, és a fehérvérsejtszámban bekövetkező bármely rövid távú változás általában átmeneti, és nincs tartós káros hatása a donor egészségére.