Egészség és a Betegség
1. Vérvétel:
- Vérmintát veszünk egy vénából, általában a karból, tű és vákuumzárral lezárt vérvételi cső segítségével.
2. Antikoaguláns megelőzés:
- A vérvétel során véralvadásgátlót, például nátrium-citrátot vagy EDTA-t adnak a vérvételi csőbe, hogy megakadályozzák a vér alvadását.
3. Véralvadás beindítása:
- A vér összegyűjtése után tiszta üveg kémcsőbe vagy véralvadásgátló tartályba kerül.
- Ez lehetővé teszi a természetes véralvadási folyamat beindulását.
4. Alvadási idő mérése:
- Megmérik a véralvadáshoz szükséges időt. Ezt "alvadási időnek" vagy "alvadási időnek" nevezik.
- A véralvadási idő különböző tényezőktől függően változhat, beleértve az egyén egészségét és a véralvadási rendellenességek jelenlétét.
5. Alvadékképződés:
- Ahogy a vér leül, megindul a véralvadási folyamat. A fibrinogén, a vérben jelenlévő fehérje a trombin hatására oldhatatlan fibrinszálakká alakul.
- A vérlemezkék, a véralvadásért felelős vérsejtek aktiválódnak, összetapadnak, és a fibrinszálakhoz tapadva hálószerű szerkezetet alkotnak. Ez a fibrin- és vérlemezke-hálózat megfogja a vörösvérsejteket és a plazmát, ami vérrög képződését eredményezi.
6. Alvadék visszahúzása:
- Amint a vérrög kialakult, a vérrög visszahúzódásának nevezett folyamaton megy keresztül. A vérrög összehúzza és kinyomja a szérumot, a vér folyékony összetevőjét, amely a véralvadás után megmarad. Ez a folyamat tovább szilárdítja a vérrögöt.
Az alvadt vért ezután különféle célokra lehet felhasználni, beleértve a laboratóriumi vizsgálatokat, kutatásokat és orvosi eljárásokat, például sebgyógyulást és szövetjavítást.