1. Genetika:Bizonyos genetikai változatok valószínűbbé tehetik az egyénben evészavar kialakulását, de a genetika önmagában nem határozza meg, hogy valakinél kialakul-e étkezési rendellenesség.
2. Környezeti tényezők:
- Családi dinamika:A diszfunkcionális családi dinamika, beleértve a kontrolláló vagy kritikus nevelési stílusokat vagy a családban előforduló étkezési zavarokat, növelheti az evészavar kialakulásának kockázatát.
- A kortársak nyomása:A társaktól érkező negatív testképüzenetek vagy a médiában és a reklámokban megjelenő irreális szépségi normáknak való kitettség hozzájárulhat a testtel való elégedetlenséghez és az étkezési zavarokhoz.
- Kulturális hatások:A vékonyságot és megjelenést hangsúlyozó szociokulturális normák hozzájárulhatnak a testképi aggodalmakhoz és az étkezési zavarokhoz.
- Trauma:A traumatikus események, például a fizikai vagy szexuális bántalmazás megélése növelheti az étkezési zavarok, mint megküzdési mechanizmusok kialakulásának kockázatát.
3. Pszichológiai tényezők:
- Alacsony önértékelés:Az alacsony önértékelésű egyének hajlamosabbak lehetnek a testképi aggodalmakra és az étkezési zavarokra.
- Depresszió és szorongás:Az étkezési zavarok gyakran társulnak olyan mentális egészségi állapotokkal, mint a depresszió és a szorongás. Ezek az állapotok ronthatják az étkezési zavar tüneteit, és nehezebbé tehetik a felépülést.
4. Fogyókúra és fogyókúrás kísérletek:A túlzott diéta és a korlátozó étkezési gyakorlatok, még ha eredetileg is fogyásra szánták őket, néha zavart étkezési magatartáshoz és étkezési zavarokhoz vezethetnek.
5. Testképpel kapcsolatos aggályok:A negatív testkép, a testtel való elégedetlenség és a testről alkotott torz látás gyakori az étkezési zavarokkal küzdő egyének körében.
Fontos megjegyezni, hogy az evészavar kialakulását ezen tényezők kombinációja befolyásolja, és nem mindenkinél alakul ki evészavar, aki tapasztalja ezeket a tényezőket. Ezenkívül az étkezési zavarok bármilyen nemű, életkorú, etnikai és társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező egyéneket érinthetnek.