Az alkohol elsősorban a központi idegrendszerre hat, rontja az ítélőképességet, a koordinációt és a reakcióidőt. Közvetlenül nem akadályozza a légutakat, és nem okoz légzési nehézséget, ami fulladáshoz vezethet.
Vannak azonban olyan helyzetek, amikor az alkoholfogyasztás közvetetten növelheti a fulladás kockázatát:
1. Fuldoklás :Az alkohol ronthatja a személy öklendezési reflexét, így hajlamosabbá válik az étel vagy más tárgyak megfulladására.
2. hányás :A túlzott alkoholfogyasztás hányást válthat ki, és ha egy személy eszméletlen vagy veszélyeztetett testhelyzetben hány, fennáll annak a veszélye, hogy a hányást belélegzi a tüdőbe, ami fulladáshoz vagy aspirációs tüdőgyulladáshoz vezethet.
3. Alvási apnoe :Az alkohol ellazíthatja a torok izmait, súlyosbítva az alvási apnoét, amely állapot alvás közben átmeneti légzési szünetekkel jellemezhető. Súlyos esetekben az alvási apnoe fulladáshoz vezethet, ha nem kezelik.
4. Drogkölcsönhatások :Az alkohol egyes gyógyszerekkel vagy rekreációs szerekkel való keverése előre nem látható és potenciálisan veszélyes hatásokkal járhat, beleértve a légzésdepressziót és a fulladás kockázatának növekedését.
Fontos megjegyezni, hogy az alkoholfogyasztásból eredő fulladás kockázata viszonylag alacsony, és főként szélsőséges mérgezési szinttel és/vagy más kockázati tényezőkkel való kombinációval jár.