Egészség és a Betegség
A függőség összefüggésében a tagadás azt jelenti, hogy a személy nem hajlandó elismerni szerhasználata súlyosságát és annak negatív következményeit. Ez egyfajta védekezési mechanizmus, amely lehetővé teszi a személy számára, hogy ne szembesüljön függőségének valóságával és a kezelés szükségességével. A tagadás többféleképpen nyilvánulhat meg:
- Minimalizálás :A szerhasználat mértékének vagy gyakoriságának lekicsinyítése, rekreációs vagy ártalmatlan célú ésszerűsítése.
- Mások hibáztatása :A függőség okozta problémák külső tényezőknek, például mások viselkedésének vagy körülményeinek tulajdonítása.
- Racionalizálás :Kifogások keresése vagy indoklás keresése a folyamatos szerhasználatra, gyakran a pozitív szempontokra összpontosítva, a negatívum figyelmen kívül hagyásával.
- Izoláció :Elzárkózás a barátoktól, a családtól és a társasági tevékenységektől, hogy elkerülje a szerhasználattal kapcsolatos konfliktusokat.
- Vetítés :Mások hibáztatása saját szerhasználatáért, vagy negatív érzéseinek vagy viselkedésének másokra vetítése.
- Elkerülés :Olyan helyzetek vagy megbeszélések elkerülése, amelyek felhívhatják a figyelmet a szerhasználatra vagy annak következményeire.
A tagadás gyakori akadály a szenvedélybetegségek kezelésében, mivel megakadályozhatja az egyéneket abban, hogy felismerjék a segítség szükségességét, és lépéseket tegyenek a gyógyulás felé. Ez akadályozhatja azt is, hogy betekintést nyerjenek függőségükbe és annak életükre gyakorolt hatásába. A tagadás leküzdése gyakran elengedhetetlen első lépés a felépülés útján.