1. Vírusfertőzések:Bizonyos vírusok, például kanyaró, mumpsz, rubeola, enterovírusok és arbovírusok (például a nyugat-nílusi vírus), szisztémás fertőzésük részeként encephalomyelitist okozhatnak.
2. Bakteriális fertőzések:Egyes baktériumok, mint például a Mycoplasma pneumoniae, szintén encephalomyelitishez vezethetnek.
3. Autoimmun reakciók:Egyes esetekben agyvelőgyulladás alakulhat ki autoimmun válasz eredményeként, ahol a szervezet immunrendszere tévedésből megtámadja saját agy- és gerincvelő szöveteit. Ez olyan állapotokban figyelhető meg, mint az akut disszeminált encephalomyelitis (ADEM) és a neuromyelitis optica (NMO).
4. Mérgező anyagok:Bizonyos toxinoknak vagy nehézfémeknek, például ólomnak, higanynak vagy arzénnek való kitettség szintén kiválthatja az agyvelőgyulladást.
Az encephalomyelitis tünetei a gyulladás súlyosságától és helyétől függően változhatnak. A gyakori tünetek a következők lehetnek:
- Láz
- Fejfájás
- A nyak merevsége
- Megváltozott mentális állapot
- Zavartság
- Rohamok
- A végtagok gyengesége vagy bénulása
- Érzékszervi zavarok (zsibbadás, bizsergő érzés)
- Beszéd nehézségei
- Látásproblémák
Az encephalomyelitis kezelése általában magában foglalja a kiváltó ok kezelését és támogató ellátást. A gyulladás csökkentésére, a rohamok szabályozására és a fájdalom kezelésére gyógyszereket írhatnak fel. Súlyos esetekben intenzív ellátásra lehet szükség a légzőszervi és egyéb létfontosságú funkciók támogatása érdekében. Fizikai és foglalkozási terápia javasolt a rehabilitáció elősegítésére.
Az encephalomyelitis prognózisa az állapot okától és súlyosságától függ. Egyes esetek megfelelő kezeléssel teljesen megoldódnak, míg mások maradandó neurológiai hiányosságokat hagyhatnak maguk után. A korai diagnózis és a gyors kezelés kulcsfontosságú az eredmények optimalizálása szempontjából.