1. Fókuszban az egyéni hiányosságok: Az orvosi modell az egyén károsodásaira vagy hiányosságaira összpontosít, nem pedig erősségeire és képességeire. Ez oda vezethet, hogy a rehabilitációra és a kezelésre szűkítjük a figyelmet, és az egyén életének más aspektusaira, például szociális és érzelmi szükségleteire nem fordítanak figyelmet.
2. Paternalizmus: Az orvosi modell a szolgáltatásnyújtás paternalista megközelítéséhez vezethet, ahol a szakemberek a fogyatékkal élők érdekében hoznak döntéseket az ő hozzájárulásuk vagy beleegyezésük nélkül. Ez elronthatja a fogyatékkal élőket, és megakadályozhatja őket abban, hogy irányítsák saját életüket.
3. Stigma és diszkrimináció: Az orvosi modell hozzájárulhat a fogyatékossággal élő emberek megbélyegzéséhez és diszkriminációjához. Ennek az az oka, hogy a fogyatékosságot negatívumként ábrázolja, amelyet javítani vagy gyógyítani kell. Ez oda vezethet, hogy a fogyatékkal élők kiszorulnak a társadalomból, és megtagadják az oktatási, foglalkoztatási és társadalmi részvételi lehetőségeket.
4. Korlátozott hozzáférés a szolgáltatásokhoz: Az orvosi modell korlátozhatja a fogyatékkal élők szolgáltatásokhoz való hozzáférését. Ennek az az oka, hogy ez gyakran a drága, speciális szolgáltatásokra való összpontosításhoz vezet, amelyek nem mindenki számára elérhetők. Ennek eredményeként sok fogyatékos ember marad az önálló élethez és a társadalomban való teljes részvételhez szükséges támogatás nélkül.
5. A megelőzésre való összpontosítás hiánya: Az orvosi modell a fogyatékosság azonnali kezelésére összpontosít, nem pedig annak megelőzésére, hogy először megtörténjen. Ez a korai beavatkozás és megelőzés lehetőségeinek elmulasztásához vezethet, ami pénzt takaríthat meg, és javíthatja a fogyatékkal élők eredményeit.
6. Fókuszban a gyógyítás: Az orvosi modell a fogyatékosság gyógyítására helyezi a hangsúlyt, ami nem mindig lehetséges vagy megfelelő. Ez irreális elvárásokhoz és csalódottsághoz vezethet a fogyatékkal élők és családjaik számára.
7. A fogyatékkal élők korlátozott szerepköre: Az orvosi modell gyakran kizárja a fogyatékkal élőket a saját ellátásukkal és szolgáltatásaikkal kapcsolatos döntéshozatalból. Ez megzavarhatja a fogyatékkal élőket, és megakadályozhatja őket abban, hogy teljes mértékben részt vegyenek a társadalomban.
8. A családok támogatásának hiánya: Az orvosi modell gyakran nem nyújt támogatást a fogyatékkal élők családjainak. Ez stresszhez és elszigetelődéshez vezethet a családokban, és megnehezítheti szeretteik gondozását.
A fogyatékosság alternatív modelljei
Számos alternatív fogyatékossági modell létezik, amelyek kihívást jelentenek az orvosi modellel szemben. Ezek a modellek magukban foglalják a szociális modellt, az emberi jogi modellt és a biopszichoszociális modellt. Ezek a modellek a fogyatékosságot társadalmi konstrukciónak tekintik, nem pedig orvosi problémának, és hangsúlyozzák a fogyatékkal élők befogadásának, részvételének és felhatalmazásának fontosságát.
Ezeknek az alternatív modelleknek számos kihatása van a szolgáltatásnyújtásra, többek között:
1. Fókuszban az erősségek és képességek: A fogyatékosság alternatív modelljei a fogyatékos emberek erősségeire és képességeire összpontosítanak, nem pedig hiányosságaikra. Ez a szolgáltatásnyújtás holisztikusabb megközelítéséhez vezethet, amely az egyén fizikai, érzelmi, szociális és intellektuális szükségleteit veszi figyelembe.
2. Felhatalmazás: A fogyatékosság alternatív modelljei hangsúlyozzák a fogyatékossággal élő emberek felhatalmazásának fontosságát. Ez történhet tájékoztatással és támogatással, valamint a fogyatékossággal élő emberek bevonásával a saját ellátásukkal és szolgáltatásaikkal kapcsolatos döntéshozatalba.
3. Bevétel: A fogyatékosság alternatív modelljei elősegítik a fogyatékossággal élő emberek integrációját a társadalom minden területén. Ez magában foglalja az oktatást, a foglalkoztatást, a társadalmi tevékenységeket és a döntéshozatalt.
4. Megelőzés: A fogyatékosság alternatív modelljei a megelőzésre és a kezelésre összpontosítanak. Ez megtehető a fogyatékossághoz hozzájáruló társadalmi és környezeti tényezők kezelésével.
5. Családok támogatása: A fogyatékosság alternatív modelljei támogatást nyújtanak a fogyatékkal élők családjainak. Ez segíthet csökkenteni a stresszt és az elszigeteltséget, és megkönnyítheti a családok számára, hogy gondoskodjanak szeretteikről.