Egészség és a Betegség
1. Stigmatizálás: A diagnózis „más”-nak vagy „abnormálisnak” minősítheti a gyermeket, ami megbélyegzéshez és diszkriminációhoz vezethet a társak, a pedagógusok és még a családtagok részéről is. Ez negatív hatással lehet a gyermek önértékelésére és szociális fejlődésére.
2. Korlátozott oktatási lehetőségek: Előfordulhat, hogy egyes iskolák és oktatási rendszerek nem rendelkeznek elegendő erőforrással vagy támogatással a fogyatékkal élő gyermekek szükségleteinek megfelelő kielégítésére. Ez korlátozhatja a gyermek hozzáférését a megfelelő oktatáshoz, és akadályozhatja tanulmányi előrehaladását.
3. Pénzügyi teher: A fogyatékos gyermek diagnosztizálása és támogatása anyagilag megterhelő lehet. A családok költségeit viselhetik az orvosi értékelések, a terápia, a speciális oktatás, az asszisztens technológia és egyéb szállások költségei.
4. Érzelmi stressz: A fogyatékosság diagnózisa érzelmileg kihívást jelenthet mind a gyermek, mind a családja számára. Ez magában foglalhatja a gyászt, a bizonytalanságot, valamint az életmód és az elvárások jelentős módosításának szükségességét.
5. A fogyatékosság túlhangsúlyozása: A diagnózis néha oda vezethet, hogy a gyermek fogyatékosságára összpontosítanak, nem pedig erősségeire és képességeire. Ez akadályozhatja önbizalmuk fejlődését, és megakadályozhatja, hogy kiaknázzák teljes potenciáljukat.
6. A biztosítás megszerzésének nehézségei: Egyes biztosítótársaságok a fogyatékkal élő gyermekeket magas kockázatúnak tekintik, és megtagadják a fedezetet, vagy magasabb díjat számítanak fel. Ez megnehezítheti a családok számára a megfelelő egészségügyi és anyagi támogatás elérését.
7. Korlátozott társadalmi befogadás: A fogyatékkal élő gyermekek a társadalmi attitűdök és az inkluzivitás hiánya miatt akadályokba ütközhetnek a társadalmi tevékenységekben való részvétel és a barátságok kialakítása során.
8. Túldiagnózis és téves diagnózis: Fennáll a fogyatékosság túldiagnózisának vagy téves diagnosztizálásának veszélye, ami szükségtelen beavatkozásokhoz vagy a tényleges szükségletekhez nyújtott megfelelő támogatás hiányához vezethet.
9. Szülői bűntudat és önvád: Egyes szülők bűntudatot vagy önhibáztatást tapasztalhatnak, miután gyermekük diagnózist kapott, mert azt hiszik, hogy tehettek volna valamit ennek megakadályozására, vagy nem tesznek eleget gyermekük támogatásáért.
10. Lehetséges adatvédelmi aggályok: A gyermek diagnózisának megosztása magánéleti aggályokkal és annak kockázatával járhat, hogy az érzékeny információkat beleegyezés nélkül hozzák nyilvánosságra.
Fontos megjegyezni, hogy ezek a hátrányok megfelelő támogatással, oktatással, valamint a gyermek erősségeire és képességeire való összpontosítással mérsékelhetők. A korai diagnózis megkönnyítheti a szükséges beavatkozásokhoz és forrásokhoz való hozzáférést is, amelyek javíthatják a gyermek általános fejlődését és életminőségét.