1. Száj: Ha vizet iszik, bejut a szájba, ahol összekeveredik a nyállal. A nyál segít megnedvesíteni a vizet és felkészíti a lenyelésre.
2. Nyelőcső: Lenyelés után a víz a nyelőcsőbe kerül, amely egy izmos cső, amely összeköti a szájat a gyomorral. A nyelőcső izmai összehúzódnak és ellazulnak, ritmikus mozgásokkal, úgynevezett perisztaltikával lefelé nyomva a vizet.
3. Gyomor: A víz eléri a gyomrot, egy izmos zacskót, amely ideiglenes tározóként szolgál az ételek és italok számára. A gyomorban a víz hozzájárul a gyomortartalom hígításához, segíti az élelmiszerek feloldódását és lebontását. Átmenetileg növeli a gyomor térfogatát is.
4. Vékonybél: A víz a gyomorból a vékonybélbe kerül, ahol a tápanyagok felszívódásának és emésztésének nagy része történik. A vékonybél belső nyálkahártyáján apró, ujjszerű kiemelkedések, úgynevezett bolyhok találhatók, amelyek növelik a felszívódáshoz szükséges felületet. A víz más tápanyagokkal együtt ezeken a bolyhokon keresztül szívódik fel.
5. Vastagbél (vastagbél): A vékonybélben fel nem szívódott víz a vastagbélbe, más néven vastagbélbe jut. Itt segít a szilárd hulladék elszállításában és a megmaradt tápanyagok vagy elektrolitok felszívásában.
6. Végbél és elimináció: A felesleges víz és az emésztetlen anyag felhalmozódik a végbélben, teltségérzetet keltve. Amikor úgy érzi, hogy ki kell mennie a mosdóba, a végbél izmai összehúzódnak, kilökve a kialakult székletet. A maradék víz vizelettel ürül a vesén keresztül.
Fontos megjegyezni, hogy az idő, amíg a víz áthalad az emésztőrendszeren, személyenként változik. Átlagosan azonban több órától egy napig is eltarthat, amíg a víz áthalad a testen és kiürül.