1. Szénhidrátok:
- A szájban a nyál amiláza elindítja a szénhidrátok emésztését azáltal, hogy a keményítőt kisebb cukrokra, például malátacukrokra bontja.
- A gyomorban a gyomorsav segít a szénhidrátok további kisebb molekulákra történő lebontásában.
- A vékonybélben a hasnyálmirigy-amiláz és más enzimek tovább bontják a szénhidrátokat egyszerű cukrokká, például glükózzá, amelyek felszívódnak és energiát szolgálnak fel.
2. Fehérjék:
- A gyomorban a gyomorsav és a pepszin úgy kezdi meg a fehérjék emésztését, hogy azokat kisebb peptidekre bontja.
- A vékonybélben a hasnyálmirigy-proteázok tovább bontják a fehérjéket aminosavakra, amelyek felszívódnak és felhasználhatók új fehérjék felépítésére a szervezetben.
3. Zsírok:
- A szájban a nyelvi lipáz elindítja a zsírok emésztését azáltal, hogy a triglicerideket kisebb zsírsavakra és glicerinre bontja.
- A gyomorban a gyomorsav elősegíti a zsírok emulgeálását, így az enzimek könnyebben lebontják azokat.
- A vékonybélben a hasnyálmirigy-lipáz és más enzimek a zsírokat tovább bontják zsírsavakra és glicerinre, amelyek felszívódnak és energiaként hasznosíthatók vagy zsírként raktározódnak.
Ezeket a kémiai változásokat a száj, a gyomor, a hasnyálmirigy és a vékonybél által termelt különféle emésztőenzimek segítik elő. Ezek az enzimek specifikus reakciókat katalizálnak, amelyek az összetett élelmiszermolekulákat egyszerűbb, felszívódó tápanyagokká bontják le. Az emésztés folyamata elengedhetetlen ahhoz, hogy a szervezet tápanyagokat nyerjen ki az élelmiszerekből, és azokat energiává, valamint különféle testi funkciók építőköveivé alakítsa.