1. Mechanikus emésztés:
- A szájban a táplálék fizikailag lebomlik rágással, ami megnöveli az enzimatikus hatáshoz szükséges felületet.
- A perisztaltikus összehúzódások a nyelőcsőben és a gyomorban tovább keverik és felaprítják az ételt, megkönnyítve az emésztést.
2. Kémiai emésztés:
- A kémiai emésztés a gyomorban kezdődik, ahol a sósavat és pepszint tartalmazó gyomornedv lebontja a fehérjéket.
- A Chyme, a gyomorból származó, részben megemésztett táplálékkeverék bejut a vékonybélbe.
- A hasnyálmirigy hasnyálmirigy-levet választ ki, amely különféle enzimeket tartalmaz, többek között:
- Amiláz:A szénhidrátokat egyszerű cukrokra, például glükózra bontja.
- Proteázok (tripszin, kimotripszin):A fehérjék további emésztése kisebb peptidekre és aminosavakra.
- Lipáz:A zsírokat zsírsavakra és glicerinre bontja.
- A máj epét termel, amely emulgeálja a zsírokat, így a lipáz könnyebben lebontja azokat. Az epét az epehólyagban tárolják, és szükség esetén a vékonybélbe engedik.
3. Felszívódás:
- A vékonybelet apró ujjszerű kiemelkedések, úgynevezett bolyhok borítják, amelyek növelik a tápanyagok felszívódásának felületét.
- Az emésztett táplálékból származó tápanyagok a bolyhok falain keresztül a véráramba jutnak.
- A szénhidrátok egyszerű cukrokként (glükóz, galaktóz, fruktóz) szívódnak fel.
- A fehérjék aminosavként szívódnak fel.
- A zsírok zsírsavként és glicerinként szívódnak fel.
4. Szállítás:
- A felszívódás után a tápanyagok a véráramon keresztül eljutnak a test különböző részeibe.
- Az emésztetlen élelmiszerek a vízzel, az elektrolitokkal és a baktériumokkal együtt a vastagbélbe kerülnek a további feldolgozás és az esetleges elimináció érdekében.
Összességében a vékonybél döntő szerepet játszik a szénhidrátok, fehérjék és zsírok emésztésében és felszívódásában, a hasnyálmirigy, a máj és az epehólyag által termelt különféle enzimek és egyéb anyagok segítségével.