Így működik a pepszin az emésztőrendszerben:
1. Aktiválás :A pepszin inaktív prekurzorként, pepszinogénként termelődik. Amikor a táplálék bejut a gyomorba, a savas környezet (körülbelül 1-2 pH-val) elindítja a pepszinogén aktív pepszinné történő aktiválódását.
2. Optimális pH :A pepszin erősen savas környezetben működik a legjobban. A gyomor alacsony pH-ja optimális feltételeket teremt a gyomor működéséhez.
3. Fehérje emésztés :A pepszin beindítja a fehérjék emésztését a gyomorban. Lebontja a fehérjék peptidkötéseit, különösen az aromás aminosavakat (például fenilalanint, tirozint és triptofánt) és a savas aminosavakat (például aszpartátot és glutamátot) tartalmazó peptidkötéseket.
4. Proteolízis :A pepszin katalizálja a peptidkötések hidrolízisét, ami a fehérjék kisebb peptidekre való bomlásához vezet. Ezeket a peptideket azután további emésztőenzimek bontják le a vékonybélben, például a tripszin, a kimotripszin és az elasztáz.
5. Gyomor környezet :A gyomor savas környezete a sósav jelenlétével együtt ideális környezetet biztosít a pepszin optimális működéséhez. A savas pH segít denaturálni a fehérjéket, így könnyebben hozzáférhetővé teszi őket a pepszin enzimaktivitása számára.
6. Áttérés a vékonybélre :Miután a gyomortartalom, amelyet ma chyme-nek hívnak, elhagyja a gyomrot és belép a vékonybélbe, a pH-érték megemelkedik, ami a pepszin inaktiválódását jelzi. A vékonybél lúgos környezete kedvez más emésztőenzimek, például a hasnyálmirigy által termelt enzimek aktivitásának.
Összességében a pepszin kulcsfontosságú a fehérjeemésztés megindításában a gyomor savas környezetében. A fehérjéket kisebb peptidekre bontja, amelyeket a vékonybélben lévő későbbi enzimek tovább dolgozhatnak, lehetővé téve a szervezet számára, hogy felszívja és hasznosítsa az étrendből származó esszenciális aminosavakat.