Úgy gondolják, hogy számos mechanizmus járul hozzá a diabéteszes encephalopathia kialakulásához:
Krónikus hiperglikémia:A folyamatosan emelkedett vércukorszint a vér-agy gát megváltozásához vezet, ami fokozott gyulladáshoz és oxidatív stresszhez vezet az agyban.
Hipoglikémia:A hipoglikémia vagy az alacsony vércukorszint súlyos epizódjai az agy glükóz hirtelen megvonásához vezethetnek, ami az agysejtek károsodásához és encephalopathiához vezethet.
Érrendszeri szövődmények:A hosszú távú cukorbetegség károsíthatja az agy kis ereit, ami rossz véráramlást és kisméretű infarktusok kialakulását (oxigénhiány miatti szövetelhalásos területek) eredményezheti.
Anyagcserezavarok:A cukorbetegséggel összefüggő metabolikus egyensúlyhiányok, mint például a diszlipidémia (kóros koleszterinszint), az inzulinrezisztencia és a krónikus gyulladás, hozzájárulhatnak a kognitív diszfunkciókhoz és az agykárosodáshoz.
Advanced Glycation End Products (AGE-k):Ezek olyan káros anyagok, amelyek akkor képződnek, amikor a fehérjék vagy zsírok reakcióba lépnek a cukrokkal a véráramban. Az agyban való felhalmozódásuk károsíthatja az agyszövetet, és hozzájárulhat a kognitív képességek hanyatlásához.
A diabéteszes encephalopathia számos tünettel nyilvánulhat meg, beleértve a memóriavesztést, a figyelem és a koncentráció károsodását, a problémamegoldó képességek csökkenését, a gondolkodás lelassulását, a személyiség és a viselkedés megváltozását, zavartságot, álmosságot vagy súlyos esetekben kómát.
A diabéteszes encephalopathia felismerése és kezelése fontos a cukorbetegek általános ellátásában. A szigorú vércukorszint-szabályozás, a kardiovaszkuláris kockázati tényezők kezelése és a szövődmények kezelése alapvető fontosságú a diabéteszes encephalopathia megelőzéséhez vagy minimalizálásához.