1. Öt érzékszerv: Az embernek öt elsődleges érzéke van:látás, hallás, szaglás, ízlelés és tapintás. Mindegyik érzéknek speciális szenzoros receptorai vannak, amelyek érzékenyek bizonyos típusú ingerekre.
2. Látás: A szemek a látás elsődleges szervei. Speciális fotoreceptor sejteket, úgynevezett rudakat és kúpokat tartalmaznak, amelyek a fényt elektromos jelekké alakítják, amelyeket az agyba küldenek.
3. Hallás: A fülek a hallás elsődleges szervei. Speciális szőrsejteket tartalmaznak, amelyek a hanghullámokra reagálva rezegnek, majd az agyba küldött elektromos jelekké alakulnak.
4. Szag: Az orr a szaglás elsődleges szerve. Speciális szaglóreceptor sejteket tartalmaz, amelyek szagmolekulákhoz kötődnek, és jeleket küldenek az agyba.
5. Kóstolja meg: A nyelv az ízlelés elsődleges szerve. Speciális ízlelőbimbókat tartalmaz, amelyek ízreceptor sejteket tartalmaznak, amelyek képesek kimutatni a különböző kémiai vegyületeket az élelmiszerekben.
6. Érintse meg: A bőr az érintés elsődleges szerve. Speciális idegvégződéseket tartalmaz, amelyek érzékelik a nyomást, a hőmérsékletet, a fájdalmat és más tapintási érzeteket.
7. Érzékszervi integráció: Az agy mind az öt érzékszervétől kap érzékszervi információkat, és integrálja azokat, hogy a környezet koherens érzékelését hozza létre.
8. Érzékszervi adaptáció: A szenzoros rendszer képes alkalmazkodni a környezet változásaihoz az idő múlásával. Például a szemek képesek alkalmazkodni a különböző fényszintekhez, és az orr kevésbé lesz érzékeny az erős szagokra.
9. Érzékszervi megfosztás: Az érzékszervi stimuláció hiánya negatív hatással lehet az érzékszervi rendszer fejlődésére és működésére.
10. Érzékszervi zavarok: Különféle szenzoros rendellenességek befolyásolhatják az érzékszervi rendszer normál működését, mint például a színvakság, a halláskárosodás, az anosmia (szaglásvesztés) és az ageusia (ízlelés elvesztése).