1. Immobilizáció:
- Az elsődleges cél a sérült terület immobilizálása, hogy a csont meggyógyuljon.
- Általában sínt vagy gipszet alkalmaznak, hogy a malleus és a környező csontok stabilak legyenek.
- Az immobilizáció típusa a törés súlyosságától függ.
2. Fájdalomkezelés:
- A fájdalom és a gyulladás kezelésére vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók, például ibuprofén vagy acetaminofen javasolhatók.
3. Utánkövetési időpontok:
- A gyógyulás előrehaladásának nyomon követése érdekében rendszeres ellenőrző találkozókat terveznek az orvossal.
- Időközönként röntgenfelvételek készíthetők a törés gyógyulásának értékelésére.
4. Fizikoterápia:
- Ha a csont megfelelően meggyógyult, fizikoterápia javasolható az érintett terület mozgástartományának, erejének és rugalmasságának helyreállítására.
5. Tevékenység módosítása:
- Az orvos tanácsot adhat bizonyos tevékenységek elkerülésére, amelyek megterhelik a sérült fület, vagy további károsodást okozhatnak, amíg a törés teljesen be nem gyógyul.
A legtöbb esetben a malleus törések megfelelő immobilizációval és idővel jól gyógyulnak. Ha azonban a környező struktúrákban jelentős elmozdulás vagy sérülés tapasztalható, sebészeti beavatkozásra lehet szükség.