Az agy összetett szerv, amelynek működéséhez sok energiára van szükség. A test teljes energiájának körülbelül 20%-át használja fel, bár a test tömegének csak körülbelül 2%-át teszi ki. Amikor alszunk, agyhullámaink lelassulnak, és agyi aktivitásunk csökken. Ez lehetővé teszi az agy számára, hogy pihenjen és helyreálljon.
Íme néhány ok, amiért az agynak pihenésre van szüksége:
* A hulladéktermékek eltávolításához. A nap folyamán az agy salakanyagokat, például adenozint termel. Az adenozin felhalmozódhat az agyban, és fáradtságot okozhat. Amikor alszunk, az agy kiüríti az adenozint és más salakanyagokat.
* A károk kijavítására. Az agy folyamatosan javítja magát. Amikor alszunk, az agy növekedési hormonokat szabadít fel, amelyek segítenek helyreállítani a sérült sejteket.
* Az emlékek megszilárdítására. Amikor új dolgokat tanulunk, az agy új emlékeket hoz létre. Ezek az emlékek az agy hippokampuszában tárolódnak. Alvás közben a hippocampus megszilárdítja ezeket az emlékeket, ami azt jelenti, hogy a hippocampusból az agy más részeibe kerülnek, ahol hosszú távon tárolhatók.
* Az érzelmek szabályozására. Az alvás segít szabályozni érzelmeinket. Amikor kialvatlanok vagyunk, nagyobb valószínűséggel érezzük magunkat ingerlékenynek, dühösnek és szomorúnak.
* A kognitív funkciók javítása érdekében. Az alvás segít kognitív funkcióink fejlesztésében, beleértve a figyelmünket, a memóriánkat és a döntéshozatali készségeinket.
Mennyi alvásra van szükségünk?
A szükséges alvásmennyiség személyenként változik. A legtöbb felnőttnek körülbelül 7-8 óra alvásra van szüksége éjszakánként. A gyerekeknek és a tinédzsereknek még több alvásra van szükségük, körülbelül 9-10 órát éjszakánként.
Mi történik, ha nem alszunk eleget?
Ha nem alszunk eleget, annak számos negatív következménye lehet, többek között:
* Fáradtság. Az alváshiány fáradtnak és kimerültnek érezheti magunkat.
* Hangulati ingadozások. Az alváshiány miatt ingerlékenynek, dühösnek és szomorúnak érezhetjük magunkat.
* Koncentrációs nehézség. Az alváshiány megnehezítheti a koncentrációt és a figyelmet.
* Memóriaproblémák. Az alváshiány ronthatja a memóriánkat.
* Döntéshozatali problémák. Az alváshiány megnehezítheti a jó döntések meghozatalát.
* Fokozott balesetveszély. Az alváshiány növelheti a balesetek kockázatát.
* Hosszú távú egészségügyi problémák. Az alváshiány növelheti a hosszú távú egészségügyi problémák, például az elhízás, a szívbetegségek és a cukorbetegség kockázatát.
Hogyan javíthatjuk az alvásunkat?
Számos dolgot tehetünk alvásunk javítása érdekében, többek között:
* Állítson be rendszeres alvási ütemtervet. Menj le és ébredj minden nap ugyanabban az időben, még hétvégén is.
* Hozzon létre egy pihentető lefekvés előtti rutint. Ez lehet egy meleg fürdő, egy könyv olvasása vagy nyugtató zene hallgatása.
* Győződjön meg arról, hogy hálószobája sötét, csendes és hűvös.
* Kerülje a koffeint és az alkoholt lefekvés előtt.
* Gyakoroljon rendszeresen. Az edzés segíthet abban, hogy könnyebben elaludj.
* Ha alvászavarban szenved, forduljon orvoshoz. Ha több mint két hétig alvászavarai vannak, alvászavara lehet. Forduljon orvoshoz a diagnózis és a kezelés érdekében.
Az alvás alapvető fontosságú általános egészségünk és jólétünk szempontjából. Elegendő alvással javíthatjuk hangulatunkat, energiaszintünket és kognitív funkcióinkat. Csökkenthetjük a balesetek és a hosszú távú egészségügyi problémák kockázatát is.