Baroreceptor reflex: Ez a reflex szabályozza a vérnyomást. Amikor a vérnyomás emelkedik, a sinus carotis sinusban és az aortaívben speciális baroreceptoroknak nevezett sejtek érzékelik a változást, és jeleket küldenek az agynak. Az agy ezután olyan válaszokat vált ki, mint például értágulat (erek kiszélesedése) és csökkent pulzusszám a vérnyomás csökkentése érdekében. Ezzel szemben, amikor a vérnyomás csökken, a baroreceptorok jelzik az agynak, hogy fokozza a pulzusszámot és összehúzza az ereket, ami növeli a vérnyomást.
Kemoreceptor reflex: A carotis testekben és az aortatestekben található kemoreceptorok figyelik a vér gázszintjét, elsősorban az oxigént és a szén-dioxidot. Ha a vér oxigénszintje csökken vagy a szén-dioxid szintje emelkedik, ezek a kemoreceptorok jeleket küldenek az agynak, serkentve a légzés sebességének és mélységének növekedését a normál gázszint helyreállítása érdekében.
Hőszabályozás: A keringési rendszer segít a testhőmérséklet fenntartásában. Amikor a testhőmérséklet emelkedik, például edzés közben, a bőr közelében lévő erek kitágulnak, így több vér áramlik a bőr felszínére, ahol a hő eloszlik. Ellenkezőleg, hideg körülmények között az erek összeszűkülnek a hőveszteség csökkentése és a testhő megőrzése érdekében.
Ozmoreguláció: A keringési rendszer részt vesz a szervezet folyadékháztartásának szabályozásában. A vér ozmolaritásában (az oldott anyagok koncentrációjában) bekövetkező változásokat az agy ozmoreceptorai észlelik, megfelelő válaszreakciókat váltva ki. Például a megnövekedett vér ozmolaritása serkenti a szomjúságot és az antidiuretikus hormon (ADH) felszabadulását, amely elősegíti a vesék vízvisszatartását, segítve a normál folyadékegyensúly helyreállítását.
Gyulladásra és sérülésre adott válasz: A szövetsérülésre vagy gyulladásra adott válaszként a keringési rendszer döntő szerepet játszik. A vérerek kitágulnak, növelve a véráramlást az érintett területre, és alapvető immunsejteket, tápanyagokat és oxigént szállítanak a gyógyuláshoz és helyreállításhoz.
Emésztés és felszívódás: Étkezés után a gyomor-bél traktus felszívja a tápanyagokat a véráramba. Ez a vércukorszint emelkedéséhez vezet, ami beindítja az inzulin felszabadulását a hasnyálmirigyből. Az inzulin elősegíti a glükóz felvételét a vérből a sejtekbe az energia-anyagcseréhez, szabályozza a vércukorszintet.