1. REM-alvás: A REM alvást élénk álmok, gyors szemmozgások és az ébrenléthez hasonló agyi aktivitási minták jellemzik. A REM alvás során az agy magas szintű idegi aktivitást mutat az érzelmekkel, memóriával és vizuális feldolgozással kapcsolatos területeken. Ez az oka annak, hogy az álmok gyakran érzelmi élményekkel, élénk képekkel és az emlékek megszilárdulásával járnak.
2. Nem REM-alvás: A nem REM alvást, amely magában foglalja az N1, N2 és a mély alvás (N3) szakaszait, lassabb agyhullámok és csökkent általános idegi aktivitás jellemzi a REM alváshoz képest. Bizonyos agyterületek azonban továbbra is aktívak nem REM alvás közben. Például:
- Lassú hullámú alvás (N3):Ez a szakasz a legmélyebb alváshoz kapcsolódik, és szinkronizált, alacsony frekvenciájú agyhullámokat foglal magában. Az agykéregben és a limbikus rendszerben lévő neuronok csökkent aktivitást mutatnak, elősegítve az emlékek helyreállítását és megszilárdulását.
- N1 és N2 szakasz:Ezek a szakaszok az ébrenlétből a mélyebb alvásba való átmenetet foglalják magukban. Az N1 alatt az agyi aktivitás rövid ideig csökken, míg az N2-t az alvási orsóknak és K-komplexusoknak nevezett nagyfrekvenciás agyhullámok rövid kitörései jellemzik. Úgy gondolják, hogy ezek a tevékenységek szerepet játszanak a memóriafeldolgozásban és az információk konszolidációjában.
Tehát, míg az általános agyi aktivitás alvás közben az ébrenléthez képest csökken, a különböző agyi régiókban lévő neuronok aktívak maradnak, hozzájárulva az alvás közben fellépő különféle funkciókhoz és folyamatokhoz, például a memória konszolidációjához, az érzelmi szabályozáshoz és az idegi erőforrások helyreállításához.