Egészség és a Betegség
1. Izgalom: Az ideg- és izomsejtek ingerlékenyek, ami azt jelenti, hogy akciós potenciálnak nevezett elektromos jeleket generálhatnak. Ezek az akciós potenciálok lehetővé teszik számukra, hogy gyorsan továbbítsanak információkat nagy távolságokra. Más testsejtek, például bőr- vagy májsejtek, nem rendelkeznek ezzel a tulajdonsággal.
2. Polaritás: Az ideg- és izomsejtek polarizáltak, ami azt jelenti, hogy membránjukon eltérő elektromos töltéseloszlásuk van. Ezeknek a sejteknek a belseje negatív a külsőhöz képest, és ez az elektromos potenciálkülönbség elengedhetetlen az akciós potenciálok létrehozásához.
3. Kommunikáció: Az ideg- és izomsejtek neurotranszmittereknek nevezett kémiai jeleken keresztül kommunikálnak egymással. A neurotranszmittereket az idegsejtek bocsátják ki, és az izomsejtek receptoraihoz kötődnek, és összehúzódást okoznak.
4. Szerződésesség: Az izomsejtek összehúzódásra specializálódtak, ami az a folyamat, amelynek során lerövidülnek és erőt generálnak. Ez a tulajdonság lehetővé teszi, hogy az izmok mozgatják a testet, és különféle funkciókat hajtsanak végre, mint például a járás, a beszéd és a légzés.
5. Alkalmazkodás: Az ideg- és izomsejtek képesek alkalmazkodni a környezetük változásaihoz. Például, ha egy izmot rendszeresen edzünk, akkor erősebbé válik és ellenállóbbá válik a fáradtsággal szemben. Ez annak köszönhető, hogy az ideg- és izomsejtek fokozhatják a működésükhöz szükséges fehérjék és más molekulák termelését.
Ezeken a különbségeken kívül az ideg- és izomsejteknek is van némi hasonlósága más testsejtekkel. Például mindegyik tartalmaz egy sejtmagot, citoplazmát és plazmamembránt. Valamennyien végrehajtják a sejtélet alapvető folyamatait, például az anyagcserét és a szaporodást.