Mi az akut hill-Sachs törés?

Az akut Hill-Sachs törés a humerus fej posterolateralis részének kompressziós sérülése, amelyet a felkarcsont fejének a glenoid üreg anteroinferior oldalával szembeni erőteljes ütközése okoz. Általában a váll elülső diszlokációihoz társul, különösen akkor, ha a diszlokáció visszatérő vagy a beteg fiatal.

A törés a két személyről kapta a nevét, akik először leírták:Sir Arthur Hill és Sir William Sachs.

A sérülés mechanizmusa:

Az akut Hill-Sachs törés akkor következik be, amikor a váll elülső irányban elmozdul, és a humerus fej erőteljesen nekiütődik a glenoid peremnek. Ez az ütközés a humerus fej hátsó részének kompressziós törését okozhatja, ami "horpadást" vagy benyomódást eredményezhet a csontban.

Kockázati tényezők:

Bizonyos tényezők növelik az akut Hill-Sachs törés kockázatát, ideértve:

1. Ismétlődő elülső váll-diszlokációk:Azoknál a személyeknél, akiknél többször előfordult elülső váll-diszlokáció, nagyobb a Hill-Sachs-törés kialakulásának kockázata.

2. Fiatal kor:A fiatalabb egyének csontja lágyabb, szalagjai és izmai kevésbé fejlettek, így érzékenyebbek az ilyen típusú törésekre.

3. Kontaktsportok:Azok a sportolók, akik gyakori fej feletti tevékenységgel vagy fizikai kontaktussal járó sportokban vesznek részt, mint például a futball, a rögbi és a kosárlabda, fokozott kockázatnak vannak kitéve.

4. Csontrendellenességek:Azok a személyek, akiknél a vállak anatómiája bizonyos eltéréseket mutat, mint például a sekély glenoid üreg vagy a megnyúlt humerus fej, hajlamosabbak lehetnek Hill-Sachs törésekre.

Tünetek:

Az akut Hill-Sachs törés tünetei hasonlóak a váll elülső diszlokációjához, és a következőket foglalhatják magukban:

1. Erős fájdalom a vállban

2. A váll mozgásának elvesztése vagy instabilitása

3. Duzzanat és véraláfutás

4. Bizonyos tevékenységek elvégzésének nehézségei, például a rezsi elérése

Diagnózis:

Az akut Hill-Sachs törés pontos diagnózisa elengedhetetlen a megfelelő kezeléshez. Ez általában a következőket foglalja magában:

1. Fizikális vizsgálat:Az egészségügyi szolgáltató felméri a váll mozgástartományát, stabilitását és érzékenységét.

2. Képalkotó vizsgálatok:A diagnózis megerősítésére és a törés mértékének felmérésére általában röntgen- és MRI-vizsgálatokat alkalmaznak.

Kezelés:

Az akut Hill-Sachs törés kezelése gyakran a törés súlyosságától és az egyén általános állapotától függ. A kezelési lehetőségek a következők lehetnek:

1. Nem műtéti kezelés:Kevésbé súlyos törések esetén a nem sebészi kezelés magában foglalhatja az immobilizálást, pihenést, jeget és fájdalomcsillapítást a gyógyulás elősegítése érdekében.

2. Sebészeti kezelés:Abban az esetben, ha a törés nagy, vagy jelentősen befolyásolja a váll stabilitását, sebészeti beavatkozásra lehet szükség a törés helyreállításához és a váll stabilitásának helyreállításához.

3. Rehabilitáció:A kezelést követően jellemzően fizikoterápia javasolt a vállízület mozgástartományának, erejének és stabilitásának helyreállítására.

Fontos, hogy konzultáljon egészségügyi szakemberrel az akut Hill-Sachs törés megfelelő értékeléséhez és kezeléséhez, hogy biztosítsa az optimális gyógyulást és megelőzze a jövőbeni szövődményeket.