A hemolitikus transzfúziós reakció súlyossága számos tényezőtől függően változhat, beleértve az inkompatibilis vérátömlesztés mennyiségét, az érintett vércsoport-antigéneket és a recipiens immunválaszát. Íme, mi történhet, ha nem megfelelő típusú vért adnak be:
1. Antitest által közvetített hemolízis: Amikor inkompatibilis vért transzfundálnak, a recipiens immunrendszere olyan antitesteket termel, amelyek a transzfundált vörösvértesteken lévő specifikus antigéneket célozzák meg. Ezek az antitestek a vörösvérsejtekhez kötődnek, és megsemmisítik őket. Ezt a folyamatot antitest által közvetített hemolízisnek nevezik.
2. Intravascularis hemolízis: Ha jelentős mennyiségű inkompatibilis vért transzfundálnak, a hemolízis gyorsan bekövetkezhet a véráramban. Ezt intravascularis hemolízisnek nevezik. Hemoglobin és más sejtkomponensek felszabadulását idézheti elő a véráramba, ami olyan szövődményekhez vezethet, mint a hemoglobinuria (hemoglobin a vizeletben), a vesekárosodás és még a disszeminált intravaszkuláris koaguláció (DIC).
3. Extravascularis hemolízis: Ha az inkompatibilis vérátömlesztés viszonylag kicsi, a hemolízis elsősorban a lépben és a májban fordulhat elő. Ezt extravascularis hemolízisnek nevezik. A lép és a máj makrofágjai elnyelik és elpusztítják a sérült vörösvértesteket.
4. Késleltetett hemolitikus transzfúziós reakció: Néha a hemolitikus transzfúziós reakció késhet, napokkal vagy akár hetekkel a transzfúzió után. Ez gyakrabban fordul elő olyan esetekben, amikor a recipiens immunrendszere kezdetben gyenge vagy elnyomott, és késleltetett immunválaszt vált ki.
A hemolitikus transzfúziós reakció tünetei lehetnek láz, hidegrázás, fájdalom az IV helyén, légszomj, mellkasi fájdalom, hányinger, hányás, alacsony vérnyomás és csökkent vizeletkibocsátás. A súlyos reakciók sokkhoz, szervi elégtelenséghez és extrém esetekben halálhoz vezethetnek.
Az ilyen nemkívánatos reakciók megelőzése érdekében minden vérátömlesztés előtt szigorú vércsoport-meghatározási és keresztegyeztetési eljárásokat kell végezni annak biztosítása érdekében, hogy a donor és a recipiens vércsoportok kompatibilisek legyenek. Ezenkívül a vérbankok és az egészségügyi intézmények szigorú minőség-ellenőrzési intézkedéseket vezetnek be, hogy minimálisra csökkentsék a rossz vér beadásának kockázatát.