* Nem megfelelő vasbevitel: Ez akkor fordulhat elő, ha a diéta nem tartalmaz vasban gazdag élelmiszereket, például vörös húst, baromfit, halat, hüvelyeseket és sötét levelű zöldeket.
* Vérvesztés: Az erős menstruációs vérzés, a gyomor-bélrendszeri vérzés és a trauma mind vashiányhoz vezethetnek.
* Malabszorpció: Bizonyos állapotok, mint például a cöliákia és a Crohn-betegség, akadályozhatják a vas felszívódását az élelmiszerekből.
* Megnövekedett kereslet a vas iránt: A terhesség, a gyermekkor és a serdülőkor mind olyan időszakok, amikor a szervezet vasigénye megnő.
A vérszegénységet számos egyéb tényező is okozhatja, beleértve:
* Bizonyos gyógyszerek: Egyes gyógyszerek, például a kemoterápia és a nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek (NSAID-ok) megzavarhatják a vörösvértestek termelődését vagy vérveszteséget okozhatnak.
* B12-vitamin-hiány: A B12-vitamin részt vesz a vörösvértestek termelésében. Ennek a vitaminnak a hiánya vérszegénységhez vezethet.
* Folsavhiány: A folsav (B9-vitamin) szintén részt vesz a vörösvértestek termelésében. Ennek a vitaminnak a hiánya vérszegénységhez vezethet.
* Krónikus betegségek: Bizonyos krónikus betegségek, mint például a rák, a vesebetegség és a szívbetegség, vérszegénységhez vezethetnek.