A 2009-es H1N1 vírus valószínűleg sertés-, ember- és madárinfluenza-vírusok genetikai anyagának újraválasztékából származik. Az átrendeződés akkor következik be, amikor két vagy több vírustörzs megfertőzi ugyanazt a gazdasejtet, és genetikai anyagot cserél. Ebben az esetben az Észak-Amerikában keringő sertésinfluenza-vírus összekeveredhetett egy emberi influenzavírussal és egy madárinfluenza-vírussal, ami egy új H1N1 vírustörzs megjelenését eredményezte, amely könnyen képes volt megfertőzni az embereket.
A 2009-es H1N1-járvány gyorsan terjedt, mert ez egy új vírus volt, amellyel szemben az embereknek nem volt előzetes immunitása. Ezenkívül különösen fertőző volt, mivel a fertőzött egyének már a tünetek megjelenése előtt átadhatták a vírust másoknak. Ennek eredményeként a vírus gyorsan elterjedt az egész világon, széles körben elterjedt betegségeket és gazdasági zavarokat okozva.
A 2009-es világjárvány végül becslések szerint 12 461 halálesetet okozott az Egyesült Államokban, és 284 500 halálesetet világszerte. A halálozások tényleges száma azonban magasabb lehet, mivel sok esetet soha nem diagnosztizáltak vagy jelentettek be.
A járványra válaszul a közegészségügyi tisztviselők sok országban intézkedéseket vezettek be a vírus terjedésének lassítására, például iskolák bezárását, utazási korlátozásokat és tömeges oltási kampányokat. Végül a járvány 2010 végén ért véget, amikor a vírus kevésbé virulenssé vált, és a legtöbb ember immunitást fejlesztett rá.