Az ASD egy összetett idegrendszeri fejlődési állapot, amely számos tényezővel járul hozzá, beleértve a genetikai és környezeti hatásokat. A kutatások azt sugallják, hogy ha egy közeli családtag ASD-vel küzd, például egy iker, akkor a család többi gyermekénél is megnő az állapot kockázata. Fontos azonban megérteni, hogy ez a megnövekedett kockázat nem jelenti azt, hogy elkerülhetetlen vagy garantált.
Az ASD hátterében álló specifikus genetikai mechanizmusok még nem teljesen ismertek, és különféle genetikai tényezők is szerepet játszanak. Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy a genetikai variációk és mutációk hozzájárulhatnak az ASD kialakulásához. Az ASD öröklődési mintázata azonban összetett, és magában foglalja mind a gyakori, mind a ritka genetikai változatokat, amelyek kölcsönhatásba lépnek a környezeti tényezőkkel.
Számos környezeti tényező is összefüggésbe hozható az ASD megnövekedett kockázatával, ideértve az előrehaladott szülői életkort, bizonyos prenatális expozíciókat, az alacsony születési súlyt, valamint a terhesség és szülés alatti szövődményeket. Ezek a tényezők befolyásolhatják az agy fejlődését és hozzájárulhatnak az ASD kialakulásához.
Ezért, bár az ASD-vel küzdő ikerszülés növeli annak valószínűségét, hogy a baba is megbetegszik, ez nem végleges indikáció. Az ASD előfordulása sokrétű, és genetikai és környezeti tényezők kombinációja befolyásolja. Ha aggódik a baba ASD kockázata miatt, vagy konkrét kérdései vannak a családtörténettel és a genetikai tanácsadással kapcsolatban, tanácsos orvoshoz fordulni, például genetikushoz vagy gyermekorvoshoz személyre szabott útmutatásért és információkért.