Alacsony önbecsülés: A nárcisztikus szülők gyermekei alkalmatlannak, értéktelennek és méltatlannak érezhetik magukat a szeretetre. Ez alacsony önbecsüléshez és önbizalomhiányhoz vezethet, ami kihat a gyermek szociális, érzelmi és tanulmányi fejlődésére.
Érzelmi problémák: A nárcisztikus szülők gyermekei szorongást, depressziót és más mentális egészségügyi problémákat is tapasztalhatnak. Nehezen tudnak egészséges kapcsolatokat kialakítani, és küszködhetnek a bizalommal és az intimitással.
Viselkedési problémák: A nárcisztikus apák szabálytalan vagy elhanyagoló magatartást tanúsíthatnak, ami arra készteti gyermekeiket, hogy bomlasztó vagy negatív magatartást tanúsítsanak.
Nehézségek a melléklet kialakításában: A nárcisztikus apa gyakran nem tudja biztosítani azt a következetes szeretetet és érzelmi támogatást, amelyre a kisgyermekeknek szüksége van a biztonságos kötődéshez. Ennek eredményeként a gyermek számára nehéz lehet stabil és kielégítő kapcsolatokat kialakítani a jövőben.
Bűntudat és szégyen: A nárcisztikus szülők gyermekei gyakran kötelességüknek érzik, hogy jólétüktől függetlenül a szüleik kedvében járjanak, ami bűntudatot és alkalmatlanságot okoz, amiért nem teljesítik a nárcisztikus irreális elvárásokat. A szégyen gyakran kíséri a bűntudatot, ami hozzájárul az alacsony önbecsüléshez és a személyes határok csökkenéséhez.
Identitási kihívások: A nárcisztikus apák általában uralják a beszélgetéseket és az interakciókat, kevés teret hagyva gyermekeiknek, hogy kifejezzék egyedi tulajdonságaikat, érdeklődésüket és vágyaikat. Következésképpen a gyermek nehézségekbe ütközhet, hogy megértse, ki is ő az apjával való kapcsolatán kívül.
Ezek a problémák tartós hatással lehetnek a gyermek életére, befolyásolhatják kapcsolataikat, karrierjét és általános jólétét.