1. Mérje fel a súlyosságot:
- Az exacerbáció súlyosságának meghatározásához értékelje a beteg légzési nehézségeit, oxigéntelítettségét, zihálását és egyéb tüneteit.
2. Adja be az oxigént:
- Szükség esetén biztosítson kiegészítő oxigént, hogy az oxigéntelítettséget 94% feletti szinten tartsa.
3. Rövid hatású béta2-agonisták (SABA-k):
- Használjon gyorsan enyhítő hörgőtágítót, például SABA-t (pl. albuterolt, szalbutamolt) mért dózisú inhalátoron (MDI) vagy porlasztón keresztül.
- Ismételje meg a SABA-t 20-30 percenként legfeljebb 3-4 adagig, ha szükséges.
4. Szisztémás kortikoszteroidok:
- Kezdje orális vagy intravénás kortikoszteroidok (pl. prednizon, metilprednizolon) adását a gyulladás csökkentése érdekében.
- Közepes és súlyos exacerbációk esetén nagy dózisú kortikoszteroidokra lehet szükség.
5. Porlasztott ipratropium-bromid:
- Fontolja meg az ipratropium-bromid, egy antikolinerg bronchodilatátor hozzáadását a porlasztókezeléshez, ha a SABA-kra adott válasz önmagában nem megfelelő.
6. Magnézium-szulfát (bizonyos esetekben):
- Súlyos exacerbáció esetén intravénás magnézium-szulfát adható a hörgőtágulat fokozására, különösen súlyos légáramlási elzáródásban vagy refrakter asztmában szenvedő betegeknél.
7. Aminofillin (ritkábban használt):
- Az aminofillin, egy hörgőtágító, bizonyos helyzetekben alkalmazható, de szűk terápiás ablakkal és lehetséges mellékhatásokkal rendelkezik.
8. Folyadékkezelés:
- Biztosítson megfelelő hidratálást a nyálkahártya kiürülésének elősegítése érdekében, de kerülje a túlzott folyadékbevitelt a folyadék túlterhelésének elkerülése érdekében.
9. A kezelés figyelése és beállítása:
- Folyamatosan figyelemmel kíséri a beteg kezelésre adott válaszát. Szükség szerint állítsa be a gyógyszeradagokat és -gyakoriságot a beteg klinikai állapota alapján.
10. Kórházi ellátás és kiegészítő kezelés:
- Súlyos exacerbációk esetén, vagy ha a kezdeti kezelések nem mutatnak javulást, kórházi kezelésre lehet szükség az intenzív ellátáshoz, beleértve az intravénás gyógyszereket, az oxigénterápiát és a szoros megfigyelést.
11. Betegoktatás:
- Tájékoztassa a pácienst az inhalátorok helyes használatáról, a gyógyszeres kezelés betartásáról, az életmód módosításáról és a kiváltó tényezőkről a jövőbeni súlyosbodás elkerülése érdekében.
12. Nyomon követés és megelőzés:
- Időpont egyeztetés a felépülés felmérésére, a gyógyszerek kiigazítására és az asztma kezelésének folyamatos útmutatásaira a jövőbeni súlyosbodás megelőzése érdekében.
Kulcsfontosságú, hogy az egészségügyi szakemberek kövessék a megállapított irányelveket és protokollokat az akut asztma exacerbációinak kezelése során, hogy biztosítsák a hatékony és biztonságos kezelést, miközben elkerülik a lehetséges szövődményeket.