Egészség és a Betegség
1. Genetikai hajlam: Egyes egyének genetikailag hajlamosak az asztma kialakulására. Ez azt jelenti, hogy örökölhetnek bizonyos géneket a szüleiktől, amelyek miatt nagyobb valószínűséggel alakul ki az állapot. A genetikai hajlam azonban nem garantálja, hogy egy személynél asztma alakul ki, mivel más tényezőknek is jelen kell lenniük.
2. Allergiás válasz: Sok asztmás ember allergiás reakciót vált ki az olyan anyagokra, mint a pollen, a poratka, a háziállatok szőre, a penészgombák vagy bizonyos élelmiszerek. Amikor egy allergiás személy kapcsolatba kerül ezekkel a kiváltó anyagokkal, az immunrendszere túlreagál, és gyulladást okozó vegyi anyagokat, például hisztamint bocsát ki a légutakba. Ezek a vegyi anyagok a légutak gyulladását, duzzadását és beszűkülését okozzák, ami asztmás tünetekhez vezet, mint például köhögés, zihálás, légszomj és mellkasi szorító érzés.
3. Környezeti tényezők: Bizonyos környezeti tényezők növelhetik az asztma kialakulásának kockázatát, különösen azoknál, akik genetikailag hajlamosak. Ide tartozik a passzív dohányzás, a légszennyezés, a munkahelyi vegyszerek és egyéb légúti irritáló anyagok.
4. Vírusfertőzések: A légúti vírusfertőzéseket, különösen a korai gyermekkorban, összefüggésbe hozták az asztma kialakulásának fokozott kockázatával. Az olyan fertőzések, mint a közönséges megfázás és a légúti syncytial vírus (RSV) gyulladást okozhatnak a légutakban, ami fokozott érzékenységhez és asztma kialakulásához vezethet.
5. Egyéb tényezők: Bizonyos tényezők, mint például a stressz, a hormonális változások, bizonyos gyógyszerek (pl. aszpirin és nem szteroid gyulladáscsökkentők) és az elhízás szintén összefüggésbe hozható az asztma kialakulásának vagy súlyosbodásának fokozott kockázatával.
Fontos megjegyezni, hogy az asztma összetett állapot, és a kialakulásához vezető tényezők pontos kombinációja nem teljesen ismert. Ezt genetikai és környezeti tényezők kombinációja okozhatja, és a konkrét kiváltó okok személyenként változhatnak.