Egészség és a Betegség
1. Családi előzmények: Ha a családban előfordult asztma vagy más allergiás állapot, például ekcéma vagy szénanátha, az növeli az asztma kialakulásának valószínűségét.
2. Személyes allergiás kórtörténet: Azoknál az egyéneknél, akik más allergiás állapotokban, például szénanáthában vagy ételallergiában szenvednek, nagyobb valószínűséggel alakul ki asztma.
3. Allergénnek való kitettség: Bizonyos allergének, mint például a pollen, a poratkák, a háziállatok szőrzete és a penészgombák, asztmás rohamokat válthatnak ki az arra érzékeny egyénekben.
4. Irritáló anyagoknak való kitettség: Az olyan irritáló anyagoknak való kitettség, mint a füst, a vegyszerek és a levegőszennyezés, irritálhatja a légutakat, és hozzájárulhat az asztma kialakulásához.
5. Légúti fertőzések: Bizonyos légúti fertőzések, mint például a megfázás és a légúti syncytia vírus (RSV), asztmás rohamokat válthatnak ki, különösen gyermekeknél.
6. Elhízás: Az elhízás az asztma kialakulásának fokozott kockázatával jár, és ronthatja az asztma tüneteit azoknál az egyéneknél, akiknél már van ilyen állapot.
7. Nem: A férfiak nagyobb valószínűséggel alakulnak ki asztmában, mint a nők, különösen gyermekkorban.
8. Faj és etnikai hovatartozás: Bizonyos faji és etnikai csoportok esetében nagyobb az asztma kialakulásának kockázata, beleértve az afro-amerikaiakat, a Puerto Ricó-iakat és bizonyos ázsiai lakosságot.
Fontos megjegyezni, hogy bár ezek a tényezők növelhetik az asztma kialakulásának kockázatát, nem feltétlenül jelentik azt, hogy az adott személynél biztosan kialakul az állapot.